Dohányzó és nem dohányzó nők embrióiról készült time-lapse fotósorozatok igazolják, hogy a dohányos nőktől származó embriók lassabban fejlődnek.

A hazai rádiócsillagászok szerint valóban két aktív galaxismag rejtőzik az optikai színképe alapján kettősnek sejtett, eredetileg kínai csillagászok által megfigyelt J1425+3231 jelű kvazárban.

A sydney-i Macquarie Egyetem kutatóinak leírása szerint hím társait becsapva udvarol a Csendes-óceán déli részén élő Sepia plangon nevű tintahal.

Egy Németország déli részén felfedezett, "mókusszerű" dinoszaurusz megváltoztathatja a tollas őshüllőkről alkotott nézeteket: a 150 millió évvel ezelőtt élt ragadozó ugyanis nem áll közeli rokonságban a madarakkal.

A Tejútrendszer középpontjában lévő, feltételezések szerint négymillió naptömegnek megfelelő fekete lyuk jövő nyáron kezdi felfalni a felé száguldó hatalmas gázfelhőt.

Az ausztrál Griffith Egyetem tudósainak sikerült először egyetlen atom árnyékát lefényképezni - a felvétel ötéves munka eredménye.

Naprendszerünk legnagyobb bolygója egész holdrendszerével együtt kerül égi kísérőnk takarásába július 15-én.

A Thaiföldön felfedezett parányi rovar mindössze 0,4 milliméteres - a házilégynél tizenötször, a gyümölcslégynél pedig ötször kisebb.

Amerikai és spanyol kutatók szerint nem maga a lármás jelenség, hanem a horkolás közben tartott légzésszünet lehet rákkeltő.

Az európai kutatói szerdára ígértek fontos bejelentést a Higgs-bozonnal kapcsolatban - az amerikai kollégák előzni próbáltak, bár bizonyítékaik nem elég meggyőzőek.

Egy éjszakányi kimaradt alvásnak ugyanolyan hatása van az ember immunrendszerére, mint a fizikai igénybevételnek.

A globális felmelegedés következtében is növekedik a Balti-tengeren az úgynevezett halálzónák, vagyis oxigénhiányos, biológiailag halott területek kiterjedése.

A Hír24 összegyűjti a hét érdekességeit - 2012 huszonhatodik hete a Tech-Tudban.

Egyhangú szavazással elítélte a kölni tanács a német városban négyszáz éve lefolyt boszorkánypereket és "rehabilitálta" a boszorkányként megbélyegzett embereket.

Amerikai kutatók követéses vizsgálatukban számszerűsítették, hogy aki naponta 7800 lépésnél többet tesz meg, annál a legkisebb a kockázat.