Egy új kutatás szerint az elmúlt 10 ezer év során a nyugat-eurázsiai evolúció közel 500 ellenállóbb gén kialakulásához járult hozzá, ami befolyásolhatja az emberek külsejét és a különböző betegségekre való hajlamaikat – írja a Live Science.
A kutatásban 1600 genomot vizsgáltak meg, amiből kiderült, hogy a természetes szelekció nemcsak világos bőrszínhez, a vörös hajhoz, valamint a HIV-vel és a leprával szembeni jobb ellenálló képességhez vezetett, hanem csökkentette a férfiaknál jellemző kopaszodás és reumás ízületi gyulladásra való hajlamot is. Ez a felfedezés ellentmond annak a régóta fennálló nézetnek, miszerint az emberi evolúció a közelmúltban akadályokba ütközött, miközben a jelenség számos módon bekövetkezhet, például a mutáció, a természetes szelekció, a génáramlás és a genetikai sodródás révén.
A Nature folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók egy újonnan kidolgozott statisztikai módszer segítségével a természetes szelekciót 18 ezer évre visszamenőleg azonosítani tudták, Nyugat-Eurázsiában élő emberektől származó, több ezer ősi génállományban. Így képesek lehetnek, az időben visszamenőleg, az apró változásokat kimutatni.
Az eredmények arra utalnak, hogy a módosulások mindegyike hasznos volt a modern nyugat-eurázsiai népek evolúciójában. Azonban a DNS nem segít megmagyarázni, hogy miért voltak hasznosak ezek a tulajdonságok. A világos bőrpigmentáció gyakorisága a D-vitaminnal és a kevesebb napfényt kapó területekkel állhat összefüggésben, míg magának a vörös hajnak nincsenek előnyei, hanem a vörös hajért felelős gének egy fontosabb alkalmazkodási folyamathoz tartoznak.
A kutatók adatbázisukat AGES (Acient Genome Selections) névre keresztelték, és szabadon hozzáférhetővé tették más tudósok számára is. A kutatócsoport más csoportokat is tervez megvizsgálni, hogy jobban megértsék, hogyan fejlődött az emberi populáció.
