Tudomány

Tényleg arannyal megrakott űrhajók jönnek majd a Holdról?

Adrián Zoltán / 24.hu
Kiss László csillagász.
Adrián Zoltán / 24.hu
Kiss László csillagász.
Az emberiség újra a Holdra készül, ám ezúttal szeretne is ott maradni. Hogyan látunk neki a Hold kolonizálásának? Mit bányászhatunk majd ott, amit érdemes lehet a Földre szállítani? Kiss László csillagászprofesszort kérdeztük, aki úgy véli, Kína vetheti meg a lábát elsőként az égi kísérőnkön, és vállaltan pesszimista jóslata minimum jogi konfliktusok létrejöttét valószínűsíti az új űrversenyben.

A gép csak halad előre megállás nélkül, és »zabálja« a Hold porát, köveket, a hátuljából pedig víz, oxigén, építőanyag és fémek távoznak, amelyekből holdbázisok épülnek, az emberek életben maradását szolgálják, növényeket öntöznek, illetve a Földre küldik. Mindez olyan helyen, ahol a két hétig tartó nappal és a kéthetes éjszaka ellenére is folyamatos energiát szolgáltat a Nap

– festi fel a Hold kolonizálásának és az űrbányászatnak a képét Kiss László csillagász professzor.

Mindez persze a példa kedvéért tudatosan sarkított és leegyszerűsített jelenet, a lényeg mégis az, hogy egyre inkább kilép a science fiction világából a valóság felé közelítve. Neil Armstrong Holdra lépése 1969-ben a tudomány egyik legnagyobb diadala volt, gyakorlati hasznosítására azonban akkor még nem állt készen az emberiség. Napjainkra hozta ezt el a technológiai fejlődés, jelenünkben újabb űrverseny indult, és ezúttal nagyságrendekkel magasabb téttel: a cél az állandó emberi jelenlét megteremtése idegen égitesteken, és azok ásványi kincseinek a hasznosítása – akár itt a Földön.

A mezőny sem kétszereplős, mint a hidegháború idején, az olyan óriások, mint az Egyesült Államok, Kína, India vagy a jelenleg e téren gyengélkedő Oroszország mellett az Európai Unió, Japán és számos magáncég is beszállt.

Égi kísérőnk brutális, gyilkos világ minden élőlény számára, Föld-Hold vonatkozásban pedig a szállítás költsége jelenleg nagyságrendileg egymillió dollár kilogrammonként oda, vissza pedig a kétszerese. Hogyan képzeljük el a Hold kolonizálását? Mit és miért éri meg ott bányászni nyilvánvalóan csillagászati áron? Erről kérdeztük Kiss Lászlót, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének (CSFK CSI) főigazgatóját. 

Peter Zay / Anadolu / AFP

Víz a Holdon, ez a legfontosabb

A stabil tudományos konszenzus szerint 4,5 milliárd évvel ezelőtt Földünknek volt egy ikertestvére, pontosabban ugyanazon pályán keringett egy Theia nevű hipotetikus bolygó. Mars méretű lehetett, és a Naprendszer kialakulása után mindössze 30 millió évvel becsapódott a Földbe. Az ütközés hatalmas anyagfelhőt dobott ki, amelyből a legújabb szimulációk szerint akár órákon belül összeállhatott az új égitest, amit ma Holdként ismerünk.

Az óriási energiától mindkét bolygó anyaga megolvadt, ugyancsak friss eredmények alapján már dinoszauruszok éltek a Földön, amikor a Holdon még vulkánkitörések voltak. Azóta szinte teljesen kihűlt, nagyon kevés olvadt anyag lehet a belsejében.

Ebből következően az összetétele gyakorlatilag megegyezik a Földével, vagyis hasznosítható holdi anyagok szempontjából sok újdonságot nem várhatunk, de akadnak azért kivételek

– mondja a 24.hu-nak Kiss László.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!
Ha még nem vagy a 24 Extra előfizetője, ismerheted meg a csomagokat.

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik