Az optimális agyműködés sportágaktól függetlenül az egyik alapja a sportsikerek elérésének, ami így az olimpia idején különösen fontos. Ennek érdekében számos technikát használhatnak a felkészülés során: van aki a modern edzési módszerekben, vagy az optimalizált táplálkozásból, de olyanok is vannak, akik a tudományra hagyatkoznak, írja a Science Alert.
Az egyik leggyakrabban alkalmazott megoldás a neurofeedback technológia, amelynek alapja az EEG, vagyis az elektroenkefalográfia. Ez a technika abból áll, hogy kis érzékelőket helyeznek a fejbőrre, hogy valós időben rögzítsék és megjelenítsék az agyhullámokat.
A módszert számos sportágban használják aktívan, de csakúgy mint a köpölyözés esetében, felmerül a kérdés, hogy kutatások mentén is igazolható-e a technika hasznossága.
Tényleg működik?
A Bangori Egyetem Pszichológiai Intézetében évek óta tanulmányozzák a neurofeedback hatásait több sportágban. Egy 2015-ös tanulmány például azt találta, hogy 12 amatőr golfozó 21 százalékkal tudta javítani célzási pontosságát három egyórás neurofeedback edzés után.
Egy hasonlóan megtervezett, 2023-as kísérlet arra mutatott rá, hogy hat darab 30 perces neurofeedback edzés mind a 14 résztvevő biatlonosnak segített abban, hogy szabályozni tudják agyhullámaikat, és növeljék fókuszukat a döntőben.
Bár ez meggyőzően hangzik, mindkét tanulmány esetében hasonló javulást mutattak a kontrollcsoport tajgainál is, akik neurofeedback nélkül gyakorolták a sportokat. Bár születtek ennél pozitívabb kicsengésű kutatások is, egyelőre nincs egyértelmű tudományos elismertsége a technikának.
