Tudomány

2000 éve nem volt olyan forró nyár, mint a tavalyi

Cris Faga / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Cris Faga / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Egy friss tanulmány alapján a tavalyi nyár volt az elmúlt 2000 év legforróbbika – írja a Live Scince. A kutatók ősi fák évgyűrűit vizsgálva jutottak erre a megállapításra.

A szakértők eddig is tudták, hogy mióta 1850-ben megkezdődtek a hivatalos mérések, a tavalyi nyár volt a legmelegebb. A csapat most korábbi időszakok időjárási adatait rekonstruálta, és megállapította, hogy 2023 nyara az elmúlt évezredekben is kiugróan forró volt.

A fák pillanatképet adnak a múltbeli éghajlatról, mivel érzékenyen reagálnak a csapadék és a hőmérséklet változásaira. Ez az információ az évgyűrűkben jelenik meg, amelyek a meleg, nedves években szélesebbre nőnek, mint a hideg, száraz esztendőkben.

A kutatók a Római Birodalom fénykoráig visszamenőleg rendelkezésre álló évgyűrűadatokat elemezték, és arra jutottak, hogy 2023 valóban kiemelkedő volt, még akkor is, ha figyelembe vesszük a klíma időbeli természetes változásait. Ulf Büntgen, a Cambridge-i Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint a hosszú időskálát vizsgálva drámainak tűnik a közelmúlt globális felmelegedése

Az adatok azt mutatták, hogy 2023 kivételesen forró év volt. A melegedő tendencia minden bizonnyal folytatódni fog, hacsak nem sikerült jelentős mértékben csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A 2023 nyarán mért hőmérséklet 3,9 Celsius-fokkal haladta meg az elmúlt 2000 év leghidegebb nyarának, az 536-osnak a hőmérsékletét. Az a viszonylag hűvös időszak egy vulkánkitörést követett, amely hatalmas mennyiségű, a napfényt blokkoló kénrészecskéket juttatott a sztratoszférába, globális lehűlést okozva.

Büntgen és kollégái a fák évgyűrűinek adatait a 19. századból származó írott hőmérsékleti feljegyzésekkel is összehasonlították. Az éghajlatváltozást az ipari forradalom előtt uralkodó átlaghőmérséklethez viszonyítva értékelték, és kiderült, hogy 1850 körül a hőmérséklet valamivel hidegebb volt, mint korábban gondolták.

Amikor ennek megfelelően újrakalibrálták az alaphőmérsékletet, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az északi féltekén már átlépték a párizsi megállapodásban meghatározott küszöbértéket, az 1,5 Celsius-fokos felmelegedést.

Az eredmények azt mutatták, hogy az északi féltekén 2023-ban 2 Celsius-fokkal volt melegebb a nyár az 1900 és 1950 közötti átlaghoz képest.

„Igaz, hogy az éghajlat mindig változik, de a 2023-as, üvegházhatású gázok okozta felmelegedést az El Niño körülmények még tovább erősítik” – emelte ki Jan Esper, a Mainzi Johannes Gutenberg Egyetem szakembere és a csapat tagja. Az El Niño hatásai az előrejelzések alapján 2024 nyarának elejéig kitarthatnak, emiatt akár a tavalyi rekord is megdőlhet.

Érdemes kiemelni, hogy az új tanulmány az északi féltekének adataira korlátozódik. A déli féltekéről nagyon kevés információ állt rendelkezésre.

Kapcsolódó
Véget ért a világ időjárását befolyásoló jelenség
Hivatalosan is véget ért a szokatlanul meleg hónapokért felelős El Niño, az év második felében jelenhet meg hűvös párja, a La Niña.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik