Egy új tanulmány alapján a Hold a vártnál sokkal aktívabb – írja a Space.com. A kutatók a NASA Apollo-küldetéseinek adatait átfésülve több mint 22 ezer új holdrengést azonosítottak, ezzel majdnem megháromszorozták a Holdon ismert szeizmikus események számát.
A holdrengéseket az égitest belsejében bekövetkező mozgások idézik elő. A földrengésekkel ellentétben ezek hátterében nem a tektonikus lemezek, hanem a fokozatos hőmérséklet-változások és a meteoritbecsapódások állnak. Ennek következtében a helyi szeizmikus események gyengébbek a földieknél.
1969 és 1977 között az amerikai űrhajósok által telepített műszerek mintegy 13 ezer holdrengést észleltek.
Az eredmények azt mutatják, hogy égi kísérőnk a véltnél aktívabb lehet napjainkban, a rengések közül pedig több a vártnál sekélyebben alakul ki.
Az Apollo űrhajósok kétféle szeizmométert telepítettek a Hold felszínére: az egyik a szeizmikus hullámok 3D-s mozgását rögzítette hosszú időn át, a másik pedig a gyorsabb, rövid ideig tartó rengéseket detektálta. Az eredetileg azonosított események mind a hosszú periódusú adatokból rajzolódtak ki, a rövid periódusú információkat nagyrészt figyelmen kívül hagyták. „Szó szerint senki sem ellenőrizte korábban az összes rövid periódusú adatot”” – nyilatkozta Onodera Keiszuke, a Tokiói Egyetem munkatársa és a csapat tagja.
Az információk ráadásul majdnem örökre elvesztek. Miután az Apollo-missziók véget értek, a NASA az új projektek támogatása érdekében megvonta a holdi szeizmométerek finanszírozását. Bár a hosszú periódusú adatokat megmentették, a rövid periódusú adatokról lemondtak, sőt néhány feljegyzés el is tűnt.
Yosio Nakamura, az austini Texasi Egyetem ma már nyugdíjas geofizikusa azonban 12 ezer tekercses magnószalagra lementette az adatok másolatát, amelyeket aztán digitalizált. A kutató arra számított, hogy további holdrengések rejtőzhetnek az információk között, de egészen mostanáig nem találták meg ezeket.
Onodera a közelmúltban „zajmentesítő” technikát alkalmazott a vizsgálathoz, hogy eltávolítsa az interferenciát. A módszerrel előbb 30 ezer rengésjelöltet alkalmazott, végül pedig 22 ezer eseményt szűrt ki.
A közelmúltbeli és jövőbeli holdmissziók sokat segíthetnek a szakértőknek a holdrengések jobb megértésében. 2023 augusztusában az indiai Csandraján-3 küldetés Vikram leszállóegysége például az Apollo-missziók óta az első szeizmikus eseményt észlelte az égitesten.
