Tudomány

Komolyabb vulkánkitörés várható Izlandon

Emin Yogurtcuoglu / ANADOLU AGENCY / Anadolu / AFP
Emin Yogurtcuoglu / ANADOLU AGENCY / Anadolu / AFP

Izlandon átlagosan négyévente történik vulkánkitörés, a sziget délnyugati részén fekvő Reykjanes-félsziget hosszú ideig nyugodt terület volt, 800 éve nem történt ilyen esemény. A helyzet 2019 decemberében változott meg, amikor az első földrengésraj kipattant. A magma 2021 márciusában jutott a felszínre, a lakatlan, dimbes-dombos Fagradalsfjall térségben kezdődött egy lávaöntő vulkánkitörés. Ezt 2022-ben és 2023-ban újabb, néhány héten keresztül zajló vulkáni működés követte az első helyhez közeli területen – írja a 24.hu-nak eljuttatott közleményében Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője.

Hol hasad majd fel a föld?

A vulkáni kőzetek kutatása segít, hogy többek között megtudjuk mikor történtek a vulkánkitörések, ezek milyen gyakran ismétlődtek, milyen hosszú nyugalmi szünetek voltak, aztán milyen magma tört fel és hogyan zajlottak a kitörések. A Reykjanes-félsziget kőzetei is mesélnek a vulkanológusoknak. Kiolvasható belőlük, hogy a földköpeny legfelső részén lévő kőzetek részleges olvadásával kialakult magma viszonylag gyorsan a felszínre juthat, továbbá e térségben

hosszú, jellemzően több évszázados szünetekkel követik egymást az aktív kitörési szakaszok, amelyek néhány évtizeden keresztül zajlanak.

A 2019 végén elkezdődött természeti eseménysor úgy tűnik, egy ilyen hosszú, vulkánkitörésekben gyakori időszak kezdete lehet. De hol a vulkán? A vulkán egy felszíni alakzat, a vulkánkitörés eredménye, tehát vulkánkitörés nem feltétlenül ott lehet csak, ahol már van egy vulkán. A Reykjanes-félsziget tipikusan olyan terület, ahol nincs egy központi tűzhányó, a vulkáni működés a felszínen megnyíló hasadékok mentén indul, és kiterjedt lávaöntéssel jár. A kulcskérdés az tehát, hogy hol hasad fel majd a föld.

Emin Yogurtcuoglu / ANADOLU AGENCY / Anadolu / AFP Fagradalsfjall, 2023.

Bármikor elindulhat

A bő 3 héten keresztül zajló júliusi Litli-Hrútur vulkánkitörés után október közepén újra felszínemelkedést észleltek a helyszínen. A nagy pontosságú földrajzi helyzetérzékelők mintegy 3–4 centiméteres függőleges elmozdulást mutattak a Fagradalsfjall területén, amihez szórványos földrengésraj is társult. Október 24-én aztán a földrengésraj helyszíne nyugatabbra tolódott, mégpedig a Kék Lagúna térségére. 2019 végén és 2020-ban volt itt már komoly földrengéssorozat, sőt felszínemelkedés is, de ezeket egyik alkalommal se követte vulkáni működés.

Most, néhány nap alatt többezer földrengés pattant ki és ez a folyamat továbbra is tart. Bár először úgy tűnt, hogy ezeket a rengéseket a Fagradalsfjall alatt néhány kilométer mélységben felnyomuló magma nyomása okozhatja, a néhány nap után megindult erős felszínemelkedés a Kék Lagúna melletti Svartsengi, Þorbjörn környékén azt jelezte, hogy a magma e térség alatt van. 2019 vége óta ötödször történik ilyen esemény itt, de most ez minden korábbinál gyorsabb felszínemelkedéssel jár.

Az adatok kiértékelése alapján, az izlandi geofizikusok és vulkanológusok arra következtettek, hogy a Kék Lagúna alatt mintegy 4 kilométer mélységben lehet a magma, aminek mozgása földrengéseket okoz, ami óriási nyomást kifejtve emeli a felszínt (ennek mértéke már meghaladja az 5–6 centimétert). November 3-án pénteken már több erős, 4-es magnitúdót meghaladó földrengés pattant ki, ami alapján több neves izlandi vulkanológus is arról beszélt, hogy ezt csakis felnyomuló magma válthatja ki,

egy vulkánkitörés pedig akármikor elindulhat.

Az esély erre tehát nem kicsi, hozzátéve, hogy a lehetséges kimenet között az is szerepel, hogy a magma végül nem tudja áttörni a felső 1-2 kilométeres kőzettestet és megakad. A jelenlegi adatok alapján azonban nagyobb a valószínűsége egy közeli vulkánkitörésnek, így fontos annak elemzése, hogy ha ez bekövetkezik, akkor mi várható.

Figyelmeztetést adtak ki

A korábbi vulkánkitörések tapasztalatai alapján ismét egy lávaöntő működés történhet, azonban nem lehet kizárni azt sem, hogy lesznek erőteljesebb robbanásos kitörések is. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez utóbbiak messze nem közelíthetik meg azt, amit 2010-ben az Eyjafjallajökull kitörés során tapasztaltunk. Ott az izzó magma és a jég olvadása során keletkezett víz keveredése okozta a heves robbanásos kitörést és eredményezte az Európa légiközlekedését leállító, több kilométer magasba jutó vulkáni hamufelhőt.

A Reykjanes-félszigeten ilyen helyzet nincs, nagyobb az esélye inkább egy lávaszökőkút kitörésnek, ami csupán a közvetlen környezetre hathat. A Fagradalsfjall lakatlan területén ez inkább turistalátványosság volt, a kulcskérdés az, hogy mi történik, ha a Kék Lagúna, a közeli geotermális erőművek területén zajlik. A veszély itt jelentősen megnő, hiszen a területen emberi létesítmények vannak, sőt egy erősen látogatott terület, ami nagyfokú óvatosságra int. Az izlandi hatóságok ennek megfelelően adtak ki figyelmeztetést, miszerint egyelőre jobb elkerülni a Kék Lagúna területét (habár egyelőre a Kék Lagúna létesítménye még nem zárt be).

A nagy kihívás az, hogy szemben a 800 évvel ezelőtti vulkáni működéssel, ez az esemény a modern társadalomban jelentősebb veszéllyel jár, ami miatt kulcsfontosságúvá vált az, hogy többet tudjunk a vulkánkitörésekhez vezető mélybeli folyamatokról, ezek időbeli lefolyásáról és magukról a vulkánkitörések folyamatairól, a robbanásos kitöréshez, illetve lávaöntéshez vezető fizikai és kémiai okokról. A vulkáni kőzetek vizsgálata, a kísérleti munkák, a geofizikai és műszeres megfigyelések fejlesztése a modern társadalomban megkerülhetetlenné válnak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik