2017-ben különösen pusztító forróság és lángok tomboltak Portugáliában, a katasztrófában több mint száz ember vesztette életét. Abban az évben a kevés csapadék miatt a normálisnál is szárazabb volt a régió, így a tűzszezon nem a megszokott június és szeptember, hanem április és október között tartott – 2017-ben egyébként Spanyolországban és Görögországban is hatalmas területet érintettek a lángok.
A WWF España szerint a tűzvészsorozat példátlannak számított, a katasztrófában pedig a globális felmelegedés is egyértelműen szerepet játszott. A szakértők többsége ma egyetért abban, hogy a klímaváltozás hatására a szélsőséges időjárási események, így az aszályok és hőhullámok sok térségben gyakoribbá és erőteljesebbé válnak, ennek következtében pedig az egyébként természetes folyamatok, így a szárazabb, melegebb hónapokra jellemző tüzek is felerősödnek.
„Nagyon aggódtam az erdőtüzek miatt, hogy milyen jövő vár rám” – elevenítette fel a 2017-es katasztrófa időszakát a 24 éves Claudia Duarte Agostinho. Ő, 20 éves öccse, Martim, valamint 11 éves húguk, Mariana azon hat fiatal portugál közé tartozik, akik 32 ország, köztük az összes uniós tagállam, az Egyesült Királyság, Norvégia, Oroszország, Svájc és Törökország kormánya ellen indított pert – írja a BBC.
A megállapodás értelmében az aláíró államoknak arra kellene törekedniük, hogy az évszázad végére az iparosodás előtti szinthez képest lehetőség szerint 1,5, legfeljebb 2 Celsius-fokban korlátozzák a globális felmelegedés mértékét.
Ez az első ilyen típusú ügy, amelyet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósághoz (EJEB) nyújtottak be. A tárgyalássorozat szeptember végén kezdődött, és amennyiben a fiatalok sikerrel járnak, az az érintett kormányok számára jogilag kötelező erejű következményekkel járhat: tovább kell fokozniuk a kibocsátás-csökkentő erőfeszítéseiket. Döntés 9-18 hónap múlva várható.
Nem pénzt akarnak
Duarte Agostinhóék szerint a Portugáliában 2017 óta kialakult erdőtüzek a globális felmelegedés közvetlen következményei. A csoport úgy véli, alapvető emberi jogaikat, köztük az élethez, a magánélethez, a családi élethez és a diszkriminációtól való mentességhez való jogukat sérti, hogy a kormányok vonakodnak érdemben fellépni a klimatikus átalakulás ellen.
A fiatalok állítják, már most is jelentős negatív hatásokat tapasztalnak, különösen a Portugáliában uralkodó szélsőséges hőmérsékleti értékek miatt. A forróság arra kényszeríti őket, hogy több időt töltsenek zárt térben, a meleg emellett megzavarja alvási, koncentrációs és testmozgási lehetőségeiket. Néhányan ökológiai szorongástól, allergiától és légzőszervi megbetegedésektől, köztük asztmától is szenvednek.
„Zöld világot akarok környezetszennyezés nélkül, egészséges akarok lenni” – mondta a 11 éves Mariana, aki állítása szerint azért vesz részt az ügyben, mert nagyon aggódik a jövője miatt.
A lány nincs egyedül, világszerte rengeteg fiatal, köztük a magyarok túlnyomó többsége szorong a klímaváltozást figyelve, Mariana azonban első kézből tapasztalhatta meg, milyen veszélyekkel járhat a felmelegedés. Claudia szerint húga még mindig megijed, amikor helikoptereket hall a magasban repülni, hiszen azok a 2017-es tűzoltásra emlékeztetik. A lángok akkor több mint 202 négyzetkilométernyi erdőt emésztettek fel, a hamu a tüzektől kilométerekre élő család házára hullott.
Claudia örül, amiért testvére csatlakozott a perhez, ugyanakkor nyugtalanítónak is látja a helyzetet. „Miért kell neki ilyen dolgokon gondolkoznia? Inkább a barátaival kellene játszania és TikTok-videókra táncolnia” – nyilatkozta a fiatal.
Claudia elmondása szerint gyakran gondolkodik azon, hogy szülessenek-e egyáltalán gyermekei, illetve hogy milyen világban fognak élni utódai. „Ha viszont megnyerjük ezt az ügyet, az azt jelentené, hogy végre lenne remény” – nyilatkozta.
Dávid és Góliát
A hat felperest képviselő ügyvédek várhatóan azzal érvelnek majd, hogy a 32 kormány jelenlegi politikáját követve a bolygó az évszázad végére 3 Celsius-fokos globális hőmérsékleti emelkedést tapasztalhat. „Ez katasztrofális felmelegedés” – mondta Gearóid Ó Cuinn, a csoportot támogató Global Legal Action Network (GLAN) igazgatója. Mint hozzátette, a kormányoknak hatalmukban áll a mostaninál sokkal többet tenni, de úgy döntöttek, mégsem lépnek.
A perre válaszul külön és közösen kiadott reakciókban a kormányok azt állítják, a fiatalok nem bizonyították kellőképpen, hogy az éghajlatváltozás vagy a portugál erdőtüzek közvetlen következményeként szenvedtek. Véleményük szerint nincs alátámasztva, hogy az éghajlatváltozás közvetlen veszélyt jelentene az emberi életre vagy egészségre, emellett azzal is érvelnek, hogy az klímapolitika kívül esik az Emberi Jogok Európai Bíróságának hatáskörén.
„Ez a hat portugál fiatal, akik hétköznapi, a jövőjükért aggódó emberek, 32 jogi csapattal, több száz ügyvéddel fognak szembenézni, akik olyan kormányokat képviselnek, amelyek tétlensége már most is árt nekik” – nyilatkozta Ó Cuinn. Mint hozzátette, igazi Dávid kontra Góliát ügyről van szó, amely strukturális változtatásra törekszik.
Az eljáráshoz harmadik félként kapcsolódó Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerint az ügy meghatározhatja, hogy az államok hogyan kezelik az éghajlati kérdéseket és az emberi jogokat. A per figyelmeztető jel lehet a tagállamoknak és szervezeteknek, Mijatovic szerint meg kell mutatniuk, hogy valóban törődnek a felmelegedés kérdésével, és nem csupán papírra vetettek szavak szintjén.
Amennyiben az EJEB a fiatalok számára kedvezően dönt, határozata jogilag kötelezné a 32 kormányt, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése és a fosszilis energiahordozók fokozatos kivonása révén erősítsék az éghajlatváltozással szembeni intézkedéseiket. Ez hatással lenne a hazai bíróságokra is, amelyek az EJEB-től kértek iránymutatást a globális felmelegedésre vonatkozó ügyekben.
Egyre több a klímaper
Noha az üvegházhatást már a 19. század végén felismerték, és az 1970-es évekre tudományosan kellően megalapozták globális felmelegedés tényét, a téma igazán csak a 2010-es évekre vált a mainstream meghatározó elemévé. A párizsi klímaegyezmény 2015-ös megszövegezése, Greta Thunberg 2018-as fellépése, a legutóbbi amerikai választási kampány és sok más mozzanat igazolja, hogy a klímaváltozás iránti közérdeklődés sosem volt még ennyire jelentős.
2015-ben precedensértékű ügy zárult le: a Hágai Kerületi Bíróság úgy döntött, hogy a holland kormánynak polgárai érdekében többet kellene tennie az emisszió ellen. A szakértők ezt tekintik a történelem első klímavédelmi felelősségi perének.
Azóta több hasonló jogi eljárás is kezdődött, az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint 2017 óta ezek száma megduplázódott. Az ilyen perek célja, hogy kormányokat, vállalatokat és egyéb, az éghajlatváltozás mérséklésére képes szervezeteket vonjanak felelősségre, amiért részleges vagy teljes tétlenségükkel mostani és jövőbeli generációkat sodornak veszélybe.
2017-ig 884 klímapert jegyeztek fel globálisan, a szám 2022-re 2180-ra emelkedett. Az ügyek többsége az Egyesült Államokhoz köthető, 17 százalékuk ugyanakkor fejlődő országokban indult. Az eljárások a világ 65 nemzetközi, regionális, nemzeti bíróságoknál és egyéb szervénél zajlottak vagy zajlanak.
Az ügyek kezdeményezői között nemcsak magánszemélyeket, hanem országokat, államokat is találni. Idén szeptemberben például Kalifornia nyújtott be pert az Exxon Mobil, a Shell, a BP, a ConocoPhillips, a Chevron és az American Petroleum Institute ellen – írja az NPR. A kereset szerint az érintett vállalatok évtizedeken át félrevezették a közvéleményt az éghajlatváltozással és a fosszilis energiahordozók veszélyeivel kapcsolatban. Az államban az elmúlt években a klímaváltozás központi problémává vált, a régiót hőhullámok, aszályok és hatalmas tűzvészek pusztítják.
Egyelőre kevés az eredmény
Jon McGowan elemző és jogász szerint a gyarapodó klímaperek dacára figyelemreméltó sikereket egyelőre nem értek el a kezdeményezők. „A bíróságok felhasználása a társadalmi változások elérésére nem új koncepció. Az ügyek támogatói gyakran több lábon álló megközelítést alkalmaznak a célok eléréséhez” – írta a szakértő vonatkozó cikkében.
Mint kiemelte, az amerikai Kongresszus például igen lassú, gyakran akár éveknek vagy évtizedeknek kell eltelnie egy-egy kisebb változáshoz is. „A jól szervezett érdekvédelmi csoportok az állami szintre helyezik át a hangsúlyt, ahol a jogalkotás sokkal gyorsabb. A szervezetek az adott ügyet inkább támogató államokban kezdenek, majd az egész országon végighaladnak. Ez a stratégia a bal- és a jobboldal számára egyaránt hatékonynak bizonyult számos kérdésben” – tette hozzá.
A bíróságok igénybevétele alternatív megoldást kínál: míg a jogalkotók törvényeket írnak, addig a bíróságok értelmezik azokat, és összevetik az alkotmánnyal. Noha Amerikában hajlamosak úgy gondolni, hogy a jogszabályok egyértelműek, valójában számos értelmezés létezhet, nincsenek jogi abszolútumok.
A klímaaktivizmus jegyében most a fenti forgatókönyvet követve alakulnak ki perek szerte az Egyesült Államokban. Ebbe a trendbe illeszkedik a kaliforniai ügy, amely esetében McGowan kezdeti sikerekre, végül azonban bukásra számít, elsősorban azért, mert nehezen mérhető az olajcégek által okozott kár, illetve az egyes vállalatok hozzájárulása a felmelegedéshez.
A célok – és eddigi eredmények – egyébként a világ más pontjain is hasonlóak. Az biztos, hogy egészen új kérdéseket felvető jelenségről van szó, az ENSZ Közgyűlése emiatt kért tanácsadói véleményt a Nemzetközi Bíróságtól a tagállamok éghajlatváltozással kapcsolatos, nemzetközi szerződések szerinti jogi felelősségéről.
McGowan úgy gondolja, az elkövetkező klímaperek többnyire kudarcot fognak vallani, ám mint rávilágított: egyetlen bírósági ítélet is elég lehet a mérleg nyelvének elmozdításához.
