Olof Palme svéd miniszterelnök 37 évvel ezelőtt, 1986. február 28-án lett merénylet áldozata, a gyilkosság körülményei máig tisztázatlanok – írja a Múlt-kor. A szociáldemokrata nézeteket valló férfi 30 évesen, 1957-ben lett parlamenti képviselő, 1969-ben pedig miniszterelnök. A tisztséget 1976-ig töltötte be, majd 1982-ben újra megválasztották.
A tragikus este
Kormányzása alatt Svédországot stabilitás jellemezte, a semleges ország jó kapcsolatot épített ki Európa és a harmadik világ államaival. A németül, franciául és angolul is kiválóan beszélő Palme a múlt század legismertebb és legnépszerűbb svéd politikusa volt.
A biztonsági intézkedéseket szándékosan mellőző, közszeretetnek örvendő Palme egy mozielőadás után gyalog indult hazafelé feleségével, amikor egy útkereszteződésnél a sötétből előugró tettes hátba lőtte, feltehetőleg egy .357 magnum kaliberű revolverrel. A túlélésre esélye sem volt, a közvetlen közelről érkező lövedék még egy golyóálló mellényt is átütött volna. A tettes Palme feleségére is rálőtt, de az asszonyt csak súrolta a golyó.
A világ Palme után
A közvélemény nehezen viselte Palme elvesztését, azt a tényt, hogy a nyílt utcán le lehet lőni egy köztiszteletben álló személyiséget, de még rosszabbul azt, hogy a három évtizednyi nyomozás nem hozott eredményt. Vádat csak egyetlen személy, egy Christer Pettersson nevű kisstílű bűnöző ellen emeltek, miután Palme felesége tettesként azonosította. 1988-ban kimondták bűnösségét, de később bizonyítékok hiányában felmentették, mert nem került elő a gyilkos fegyver.
Kritizálta a vietnami háborút, elítélte a dél-afrikai apartheidet, támogatta a Palesztin Felszabadítási Szervezetet, többször találkozott a kubai forradalmár Fidel Castróval, és hazájában sokan Moszkva-barátnak tartották.
A német Focus magazin 2011-ben azzal állt elő, hogy a jugoszláv titkosszolgálat bérgyilkosa volt a tettes, egy másik népszerű teória szerint pedig a PKK kurd terrorszervezet okolható. Egyesek úgy vélik, a svéd titkosszolgálat szélsőjobboldali tisztjei szervezték meg a merényletet, Stieg Larsson svéd író, újságíró viszont arra gyanakodott, hogy a dél-afrikai rezsim tetette el láb alól. Emellett akadnak, akik az illegális fegyverkereskedelem vezéreit, chilei titkos szervezeteket, az olasz P2 titkos páholyt vagy az amerikai hírszerzést gyanítják a háttérben, sőt a legvadabb feltevés szerint maga Palme rendezte meg saját halálát.
Az egykori kormányfő ma is népszerű hazájában és világszerte. Nevét számos intézmény, közterület viseli, Budapesten a Városligetben található az Olof Palme sétány. A gyilkosság helyszínén réztáblát helyeztek el, amelyet minden év január 30-án, Palme születésnapján, valamint az orvtámadás évfordulóján a megemlékezés virágok borítanak be.
