Egy új, ősi fák vizsgálatán alapuló tanulmány szerint egymást követő száraz évek okozhatták a Hettita Birodalom bukását – írja a The Guardian. Az aszályok a terméshozam csökkenéséhez, éhínségekhez és politikai problémákhoz vezethettek.
Időszámítás előtt 1200 körül zajlott az úgynevezett bronzkori összeomlás, ekkor a Mediterráneumban és a Közel-Keleten több, korábban virágzó állam látszólag hirtelen elbukott. Az egyik ilyen állam a Hettita Birodalom volt, amelynek központja, Hattuszasz a mai Törökországban feküdt, de az ország területe Szíriára és Irakra is kiterjedt.
Brita Lorentzen, a Geogriai Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint valószínűleg három egymást követő év is aszályos volt, a készletek pedig csak egy száraz esztendőre voltak elegendőek.
Lorentzen úgy véli, az is kihívás elé állította a hettitákat, hogy nem voltak kikötőik vagy egyéb útvonalaik, ahonnan behozhatták volna az élelmet külföldről.
A Hettita Birodalom az egyiptomi Újbirodalom idejére Egyiptom fő geopolitikai riválisává vált. Hattuszasz évszázadokon át stabilan irányított egy hatalmas területet, a szakértők pedig régóta vitatkoznak azon, hogy végül miért omlott össze az ősi állam.
A kutatók olyan hosszú életű borókafákat elemeztek, amelyek a korszakban nőttek. A fákat időszámítás előtt 748 körül vágták ki, hogy a modern Ankarától délnyugatra egy építményt építsenek – a struktúra talán egy nyughely volt Midász fríg király egyik rokona számára. A csapat a keskenyebb évgyűrűkből tudott következtetni a száraz évekre, de a szénizotóp-arányok is segítettek a klimatikus viszonyok rekonstruálásában.
Az eredmények alapján az időszámítás előtti 13-12. században aszályosabbá váltak a körülmények, 1198-ban, 1197-ben és 1196-ban pedig egyaránt szélsőségesen kevés csapadék esett. A birodalom pusztulása nagyjából ekkor zajlott, úgy tűnik, a szárazság idézte elő a bukást.
