Miután egy ember meghal, teste azonnal oszlásnak indul, de meddig tart mire teljesen lebomlik? Erre a kérdésre keresi a választ a Live Science cikke.
A bomlás folyamata sejtszinten már percekkel a halál beállta után elkezdődik, számos tényezőtől függ azonban, hogy mennyi időbe telik, mire csak a csontváz marad egy holttestből. A hőmérséklet, a talaj típusa és a koporsó anyaga mind hatással vannak a szerves anyagok pusztulásának időtartamára. Daniel Wescott, a Texasi Állami Egyetem Törvényszéki Antropológia Központjának vezetője szerint egy átlagos koporsóban nagyjából egy évtized alatt a csontokon kívül minden szövet elenyészik.
A folyamat természetes kevesebb időt igényel, amennyiben koporsó nélkül temetik el a halottat. Nicholas Passalacqua, a Nyugat-Karolinai Egyetem oszteológia (a csontok vizsgálatával foglalkozó tudományág) professzora úgy gondolja, ebben az esetben öt év elteltével nem marad a csontvázon kívül semmi a testből.
A bomlás ezt követően jelentősen lelassul: a csontváz teljes megsemmisüléséhez több évtized is kellhet. Akkor mégis hogy lehet, hogy léteznek több ezer éves múmiák?
Ennek eléréséhez fontos lépés a gyomor mihamarabbi eltávolítása, hiszen a halál után ebben a szervben olyan gázok keletkeznek, amelyek gyorsítják a holttest oszlását. Szintén lényeges eljárás a balzsamozás, amely során lecsapolják a vért és minden egyéb testnedvet, majd helyükre tartósítóként működő balzsamozó vegyszereket töltenek.
A balzsamozás óriási mértékben befolyásolja a bomlást, ezt tökéletesen bizonyítja Vlagyimir Iljics Lenin teste, amely közel 100 évvel halála után is rendkívül jó állapotban van a konzerválásnak köszönhetően. A holttestek bizonyos esetekben balzsamozás nélkül is konzerválódhatnak, például szélsőségesen száraz vagy oxigénszegény környezetben.
