A krampusz, vagyis a gyakran félig ember, félig kecske alakban ábrázolt ördögszerű lény más tájak hasonló, Szent Miklós napjához kapcsolt lényeivel együtt a kereszténység előtti téli ünnepek szereplője volt. A pogány szokások jelentős részét átvette a kereszténység, és a december 5-én vagy 6-án ajándékozó Szent Miklós mellé került a krampusz is – írja a Múlt-kor.hu.
Ausztriában és más német nyelvű területeken napjainkban is előfordul, hogy ezt az ünnepet „Krampusnacht”, azaz krampuszéjszaka néven ismerik, és a felnőttek be is öltöznek krampusznak a gyermekek ijesztgetése céljából. A vizuális tömegmédia térhódítása a krampusz alakját is felkapottá tette. A képeslapok divatjával például az 1890-es években Németországban és az Osztrák–Magyar Monarchia területén is elterjedtek a „Krampuskarte” névvel illetett krampuszos példányok is. A legtöbb esetben „Gruss vom Krampus!” („Üdvözlet a krampusztól!”) feliratú képeslapokon
A „Krampuskarte” felnőtt változatban is létezett: az ilyen kártyákon nőket csábít el (adott esetben a kezüket is megkéri), illetve büntet szuggesztív módokon – egyúttal léteznek olyan minták is, amelyeken egy női krampusz tesz hasonlóan férfiakkal.
