Kolumbusz Kristóf 1492-ben nevezte el Hispaniolának a szigetet, amin ma Haiti és a Dominikai Köztársaság osztozik. Az őslakosok kiirtása után a sziget etnikai összetétele teljesen megváltozott, és míg Haitin a francia és a haiti kreol, addig Dominikában a spanyol a hivatalos nyelv.
Rafael Trujillo dominikai diktátor (1930-tól 1961-es meggyilkolásáig Dominika vezetője) a haitiakat genetikailag és kulturálisan alacsonyabb rendű népnek tekintette, és az elmaradottabb Haiti felől érkező migrációban a dominikai nemzet társadalmi és gazdasági fejlődésének gátló tényezőjét látta. 1937. október 2-án Trujillo egy nyilvános beszédében úgy fogalmazott, hogy ő majd megoldja a „problémát”: „Már meg is kezdtük a helyzet orvoslását: háromszáz haiti halott van most Bánicán. Az orvoslás folytatódni fog” – idézi a Múlt-kor.hu.
A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy utasította hadseregét a Dominikai Köztársaság északnyugati határvidékén és a szomszédos Cibao régió területén élő összes haiti lakost legyilkolására. Október 2. és október 8. között több száz dominikai katona özönlött a térségbe.
Petrezselyem
Petrezselyemzöldet tartottak áldozatuk elé, és kényszerítették, hogy kimondja a nevét. Az, hogy az illető hogyan ejtette ki a petrezselymet jelentő spanyol szót (perejil), meghatározta a sorsát is: a francia és a haiti kreol nyelvben ugyanis teljesen máshogyan ejtik az „r” és „j” betűket, mint a spanyolban.
Brutális mészárlás folyt, a fegyveres erők tagjai puskákkal, macsétákkal, ásókkal, késekkel és szuronyokkal gyilkoltak le minden szembejövő haitit. A jelentések szerint a borzalmas kivégzések során nem kímélték a gyerekeket sem, legyilkolt tetemeiket anyjuk holttestére dobálták. egyes források szerint mintegy 20–30.000 embert öltek meg vagy kényszerítettek arra, hogy Haitire meneküljön. Sokan a menekülés közben vesztették életüket, miközben pánikszerűen akartak átjutni a két országot elválasztó Dajabón folyón.
Két cent kárpótlás
Stenio Vincent, Haiti elnöke kezdetben megtiltotta, hogy a mészárlás ténye nyilvánosságot kapjon hazájában, mivel a haiti kormányzat a háttérben szoros gazdasági kapcsolatban állt a Trujillo-kormánnyal (pénzügyi támogatást kapott tőle). Erre tiltakozások törtek ki, az elnök végül egy sikertelen puccskísérlet után kényszerült arra, hogy nemzetközi vizsgálatot követeljen.
Az Egyesült Államok és Franklin D. Roosevelt elnök közbenjárására 750 ezer dolláros jóvátételt kért, amelyből a dominikai kormány 525 ezret, azaz áldozatonként mintegy 30 dollárt fizetett ki. A haiti bürokráciába mélyen beágyazott korrupció miatt azonban a túlélők átlagosan csak két centet kaptak fejenként. Az 1938. január 31-én Washingtonban aláírt megállapodás után Trujillo kijelentette, hogy a megállapodás új törvényeket hozott, amelyek tiltják a Haiti és a Dominikai Köztársaság közötti migrációt.
Trujillo diktatúrája a nemzet homogenizálása céljából véghezvitt népirtások során mintegy 50 ezer embert öltek meg. A véreskezű diktátort végül 1961. május 30-án meggyilkolták.
