Egy rejtett, összetett folyosó- és galériarendszerre bukkantak a Chavín de Huántar ősi templomkomplexumában – írja a Live Science. A több ezer éves építmény az Andok perui részén fekszik, a szakértők úgy gondolják, hogy az alagutakat rituális céllal használták. John Rick, a Stanford Egyetem régésze és a vizsgálat vezetője szerint egyes sötét csarnokok az ingermegvonást segíthették, néhány nagyobb teremben pedig bálványimádást folytathattak.
A Chavín-kultúra a mai Peru északi és középső részén virágzott mintegy 3200-2200 évvel ezelőtt. A Chavín de Huántar a kultúra legnagyobb ismert vallási központja, a komplexum egy völgyben, több mint 3 ezer méterrel a tengerszint felett helyezkedik el. A templomban az elmúlt 15 évben 36 galériát fedeztek fel, illetve a hozzájuk tartozó folyosókat is feltárták. Rick szerint a most bemutatott rendszert 2019-ben találták meg, de csak idén térképezték fel alaposabban. Eredetileg egy távirányítású kamerával vizsgálták az átjárókat, a Covid-19 miatt viszont elakadt a munka, a kutatók csak 2022 májusában léphettek be a folyosókba.
A közelmúltban feltárt rendszer szigorúan véve nem alagutakból áll, hiszen a járatokat nem a föld alatt alakították ki. A folyosókat ehelyett a komplexumon belül hozták létre, maga a templom több szakaszban, időszámítás előtt 1200 és 200 között épült fel. Az átjárók legfeljebb 100 méter hosszúak, közülük több azonban kanyargós, és több szinten vezet át. Egyes alagutak eredetileg közelebb lehettek a templom tetejéhez, idővel ugyanakkor lezárták őket, ahogy magasabbra építették a komplexumot.
Az átjárók egy központi terembe vezetnek, amelyben két rituális kőtálra bukkantak. Az egyiken egy kondorkeselyű faragványa látható, a kamrát ezért Kondor-galériának nevezték el. Rick hozzátette, a terem alaposabb vizsgálata jövőre kezdődhet meg.
A Chavín-kultúra hitvilágáról keveset tudni, a most megtalált folyosók és kamrák valószínűleg vallási célokat szolgáltak. Egyes termekben például az ingerek megvonása révén hajthattak végre rítusokat.
Richard Burger, a Yale Egyetem antropológusa szerint a központi galériában felfedezett tálak olyan mozsarak lehettek, amelyekben pszichedelikus anyagokat őröltek – a szakértő nem vett részt az expedícióban. Mint hozzátette, a kultúra tagjainál szokás volt a hallucinogének belégzése.
