A klímaváltozás emberi életre gyakorolt hatásaival foglalkozó legtöbb kutatás általában arra összpontosít, hogy a szélsőséges időjárási események hogyan befolyásolják a gazdasági és társadalmi egészségügyi helyzetet. Az éghajlatváltozás azonban komoly befolyással lehet az alapvető napi emberi tevékenységekre is – beleértve a jóléthez elengedhetetlen viselkedési, pszichológiai és fiziológiai következményeket. A One Earth tudományos folyóiratban megjelent friss tanulmányban a Koppenhágai Egyetem kutatói arról számolnak be, hogy a növekvő átlaghőmérséklet negatívan befolyásolhatja az olyan mindennapi, az egészségünkhöz elengedhetetlen tevékenységeket is, mint a megfelelő minőségű és mennyiségű alvás – olvasható az EurekAlerten megjelent sajtóközleményben.
Az eredmények azt mutatják, hogy 2099-re az optimálistól lényegesen eltérő hőmérséklet 50-58 óra alvást vehet el egy embertől átlagosan egy év alatt. Ahogy az a klímaváltozással lenni szokott, a következmények lényegesen jobban érintik a fejlődő, szegényebb országok lakóit, illetve ez esetben az idősebb felnőtteket és a nőket is.
Ahhoz, hogy megalapozott klímapolitikai döntéseket hozhassunk, jobban figyelembe kell vennünk a klímaváltozás hatásainak teljes spektrumát
– mondta a tanulmány vezető szerzője, Kelton Minor.
Régóta ismert, hogy a klímaváltozással egyre gyakoribb forró napok növelik a halálozások és a kórházi kezelések számát, és rontják a teljesítményt, de a hatások mögött meghúzódó biológiai és viselkedési mechanizmusokat eddig nem ismerték jól – ehhez adhat fontos információt ez a friss kutatás. Az Egyesült Államokból gyűjtött legújabb adatok arra utalnak, hogy meleg időben romlik az alvásminőség, de továbbra sem világos, hogy a hőmérséklet-ingadozások hogyan befolyásolhatják az objektív alvási eredményeket a különböző globális éghajlati viszonyok között élő embereknél.
A kísérletben a kutatók anonimizált globális alvásadatokat használtak, az adatcsomag 7 millió éjszakai alvásrekordot tartalmazott több mint 47 000 felnőttől 68 országból, az Antarktisz kivételével az összes kontinensre kiterjedően. Kiderült, hogy a nagyon meleg éjszakákon (30 Celsius-foknál magasabb) az alvási időtartam átlagosan valamivel több mint 14 perccel csökken.
Alváslaboratóriumokban végzett korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy az emberek és az állatok is rosszabbul alszanak, ha a hőmérséklet túl meleg vagy túl hideg. Ezt a kutatást azonban korlátozta az, hogy az emberek mennyire módosítják a viselkedésüket a való világban: befolyásolják az alvási környezetük hőmérsékletét, például fűtéssel vagy légkondicionálással. A jelenlegi kutatás során a szakértők egyébként azt találták, hogy normál életvitel mellett az emberek sokkal jobban alkalmazkodnak a hidegebb külső hőmérsékletekhez, mint a melegebb körülményekhez.
