Komka Péter / MTI
Tudomány

Ma van a Csehkiverés Napja

Ez a legbátrabb magyar város.

Az első világháború után Magyarország az antant által kijelölt újabb és újabb demarkációs vonalak mögé vonta vissza a haderőt és a közigazgatást. Északon 1918. december 23-án a Dunát és az Ipolyt jelölték ki e célra, de az újonnan alakult Csehszlovákia vezetése Aszód, Miskolc Gyöngyös vidékére is szemet vetett. Cseh katonák több helyen átlépték az Ipolyt, 1919, január 15-én bevonultak Balassagyarmatra.

A kormány jegyzékben ítélte el a jogsértést, de a magyar csapatok távoztak, a csehek pedig rögtön magukénak érezték a várost. Megszállták a távíró- és vasútállomásokat, a postát, cseh körözvényeket adtak ki, betiltották a magyar újságokat, és kimondták Balassagyarmat „önkéntes” csatlakozását Csehszlovákiához.

Kapcsolódó
Még ezekkel a katonai sikerekkel sem úszhattuk meg Trianont
A román haderő a Tiszánál állt, amikor a magyar Vörös Hadsereg megindította felvidéki hadjáratát, és felszabadította a mai Szlovákia keleti részét. Ausztriával szemben a Rongyos Gárdára támaszkodva ért el sikert a magyar kormány – de hiába küzdöttünk, Trianont nem kerülhettük el.

Az “Ipolyon túli területek” élére Bazovszky Lajos korábbi losonci ügyvéd személyében zsupánt állítottak, aki a rend és a vasúti forgalom biztosítása érdekében katonai közigazgatást vezetett be, kényszerrel, testi fenyítéssel állíttatta munkába a vonakodó magyar vasutasokat. Másnap a vasutasok küldöttséget menesztettek Magyarnádorba az ott állomásozó magyar honvédegységekhez, és a lakosság is fegyverkezett. Január 29-én hajnalban aztán támadásba lendültek:

délutánra a honvédek, vasutasok, felfegyverzett balassagyarmati polgárok közös erővel elűzték a cseh katonákat, Balassagyarmat felszabadította önmagát.

A „csehkiverés” híre futótűzként terjedt a környéken. Támadásba lendült a Drégelypalánkon Pálmay Jenő parancsnoksága alatt állomásozó egység, de tüzet nyitottak a csehekre a Salgótarjánt biztosító 40. hadosztály katonái is. Újra magyar fennhatóság alá került az Ipoly teljes bal partja, a csehek pedig nem keltek át többet a folyón, feladták a borsodi szénmedence megszerzéséről szőtt álmaikat.

1998-ban január 29-ét városi ünneppé nyilvánították és döntöttek arról, hogy a Civitas Fortissima feliratot a város címerében és a Városháza homlokzatán is elhelyezzék. A cím használata 2005 májusában kapott országgyűlési megerősítést.

(Kiemelt képünkön: A csehszlovák megszállás alóli felszabadulásról, az 1919-es városvédő harcról tartott megemlékezés résztvevői a balassagyarmati Civitas Fortissima téren 2020. január 29-én.)

Vedd kézbe a 24.hu legemlékezetesebb tartalmait!
Izgalmas arcok, kihagyhatatlan történetek
Keresd az újságárusoknál, vagy rendeld meg az mc.hu/riporter oldalon!
Megrendelem

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.