Tudomány zöldövezet

Az aszályok és árvizek kora vár ránk

Szabó Amanda Imola meteorológus, éghajlatkutató, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Környezettudományi Doktori Iskolájának doktorandusza a Másfélfokon mutatja be a legújabb IPCC jelentés azon fejezetét, amely a klímaváltozás és a szélsőséges csapadékeloszlás kapcsolatáról szól.

Bár az éghajlati átalakulás legszembetűnőbb hatása a felmelegedés, a folyamat a vízkörforgást is befolyásolja. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) friss jelentése alapján a heves esőzések, áradások, aszályok és vegetációtüzek, valamint azok bekövetkezési valószínűségének növekedése egyre nagyobb részben köthetőek az emberi tevékenységhez.

Az IPCC szerint a káros hatások egy része az éghajlatváltozás mérséklésével elkerülhető, egy részéhez pedig minél gyorsabb alkalmazkodnunk kell.

Magyarország szerencsés helyzetben van

Hazánkban az éves átlagos csapadékösszeg nem fog drasztikusan változni a felmelegedés miatt, az évközi eloszlás ugyanakkor átalakul majd, ami a Kárpát-medencében jellemző természeti veszélyeket, így az aszály, belvíz vagy árvíz helyzeteket, tovább fokozza. A havas napok csökkenése ellenére a télen lehulló csapadék mennyisége növekedni fog. A nyári csapadék eközben valószínűsíthetően csökken majd, de egyre hevesebb esőzésekre kell számítani. A csapadékmentes időszakok mellett az egyre emelkedő hőmérséklet, illetve a gyakoribb és hosszabb hőhullámok is elősegítik az aszályok erősödését.

Sok régió ugyanakkor jóval szerencsétlenebb helyzetben van. Egy tavaly megjelent tanulmány pesszimista forgatókönyve alapján ha hasonló ütemben változtatjuk az éghajlatot, öt évtized múlva 1 százalékról 19-re nőhet az extrém forró és száraz területek aránya a szárazföldeken.

A felmelegedés hatására nemcsak a globális vízkörzés, de a globális légkörzés is változásban van, ami a bolygó minden pontján megfigyelhető, és visszahat a vízkörzésre. A szélövek eltolódása és a viharok kialakulásának, valamint útvonalának változása befolyásolja a csapadék időbeli és mennyiségbeli eloszlását.

Wokephoto17 / Getty Images

A földi légkörzés változásai hatással vannak az olyan természetes folyamatokra, mint az El Niño és La Nina időszakok váltakozása. Az emberi tevékenység miatt gyakoribbá váló extrém El Niño, amely Peru területén heves esőzéseket és árvizeket, a Csendes-óceán nyugati részén pedig szárazságot idéz elő, egyre gyakoribbá válik. A jelenség fokozza a szélsőséges időjárási helyzettel szembeni kitettséget.

Az éghajlatváltozás miatt kialakuló víz- és élelemhiány több tízmillió embert kényszeríthet migrációra akár néhány évtizeden belül.

A klimatikus átalakulás a monszuneső idő- és mennyiségbeli eloszlását is befolyásolja. Intenzitásuk várhatóan növekedni fog a dél, délkelet és kelet ázsiai monszun régiók esetén, ami káros hatással lehet a terméshozamra.

Aszályok és árvizek

A növekvő intenzitású vízkörforgás az extrém száraz és extrém csapadékos időszakokat egyaránt még szélsőségesebbé teszi. Magyarországon az árvizek, belvizek és aszályok fokozódása várható, más régiókban, így hegyvidéki területeken, melyeket a gleccserekből és hótakaróból érkező vízutánpótlás táplál, rövid távon az árvizek okozhatnak majd problémát, hosszú távon pedig a vízhiány.

Az áradásokat nemcsak heves esőzések, hanem az egyre ritkuló havazás és az egyre korábbra tolódó tavaszi hóolvadás is okozhatják. A természetes víztoronyként szolgáló hótakaró és gleccserek fokozott olvadása veszélyes árvízhelyzeteket eredményezhet és a vízenergia termelést is bizonytalanná teszi. Az olvadás miatt eleinte növekedhet az áradások erőssége, a vízutánpótlás hiányával egy idő után viszont csökkenés indulhat el.

A hótakaró eltűnése az állandó folyók eltűnését is eredményezheti.

A szárazságok kialakulása sok esetben hónapokig, akár évekig tart, a villámárvizekhez hasonlóan ugyanakkor előfordulhatnak villámaszályok is melyek néhány nap vagy hét alatt szélsőséges állapotokat idéznek elő. Erre példa a 2012-es Észak-Amerika középnyugati területein bekövetkezett esemény, amely 30 milliárd dolláros veszteséget okozott a mezőgazdaságban.

A szélsőséges csapadékeloszlás és a növekvő párolgás Európában is egyre gyakoribb és intenzívebb szárazságokkal jár. Ha a jelenlegi ütemben folytatódik a melegedés, a század végére 10 százalékkal növekedhet az aszályok gyakorisága a kontinentális területeken, így hazánkban is. A villámaszályok kialakulásának valószínűségét ezen aszályos időszakokkal egy időben jelentkező hullámok fokozhatják, utóbbiak száma várhatóan növekszik majd hazánkban is.

A megváltozó vízkörzés hatásai időben és térben eltérően jelentkeznek. Éppen ezért az éghajlatváltozás mérséklése mellett a megfelelő alkalmazkodási stratégiákhoz elengedhetetlen a várható regionális hatások minél pontosabb vizsgálata rövid és hosszú távon egyaránt.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.