THE UWI SEISMIC RESEARCH CENTRE / AFP
Tudomány zöldövezet

Egyelőre nincs hatása a klímára a karibi vulkánkitörésnek

Több mint 15 km magasba tört fel a vulkáni felhő, ami teljesen eltakarta a Napot, miután április elején többször is kitört a karibi térség Saint Vincent nevű szigetén fekvő La Soufrière vulkán és több centis hamuréteggel borította be a környező területeket. A történelem során korábban dokumentált nagy vulkánkitörések a légkörbe bocsátott anyagokkal árnyékoló, ezáltal hűtő hatást is képesek voltak kifejteni a globális éghajlatra. A 21. század eddigi legnagyobb vulkánkitörése azonban ezekhez képest eddig kevesebb kibocsátással járt, így csak a tragikus pusztításról beszélhetünk.

Ha a kitörések folytatódnak és a kén-dioxid nagyobb mennyiségben a légkör magasabb rétegeibe kerül, nem kizárt átmeneti lehűlés sem.

Az EUMETSAT becslései szerint már most jelentős mennyiségű, mintegy 0,5-1 millió tonna kén-dioxidot lövellt 15-17 km magasan a légkörbe a La Soufrière vulkán, és nem tudjuk, hogy az aktivitása meddig fog még tartani. Humanitárius, infrastrukturális és környezeti szempontból a helyzet tragikus, különösen a karibi szigetvilág lakosainak – írja a Másfél fok. A Saint Vincent szigetén fekvő vulkánkitörés azonban ezidáig eltörpül azokhoz a vulkánkitörésekhez képest, melyeknek dokumentáltan jelentős hatása volt az éghajlatra.

A hírhedt fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán 1991-es kitörése például az azt követő években pár tized Celsius-fokkal hűtötte le a légkört. Az akkori vulkánkitörés során a légkörbe jutó 15-20 millió tonna kén-dioxid a légkörben vízzel reagálva kénsav-aeroszollá alakult és akadályozva a felszínre érkező napsugárzást, globális hűlést eredményezett.

UWI SEISMIC RESEARCH CENTRE / AFP Így borítja hamu az utakat a vulkántól nem messze.

A vulkáni tevékenység a földi éghajlatot befolyásoló természetes tényező, ami több szélsőségesen gyors éghajlatváltozáshoz, és vele együtt tömeges kihalási eseményhez is hozzájárult bolygónk több milliárd éves történetében. A vulkanizmusból körülbelül 130-440 millió tonna szén-dioxid kerül a légkörbe évente. Bár ez jelentős mennyiségnek tűnik, ha összevetjük az emberi tevékenységből származó üvegházhatású-gázkibocsátással, ami jelenleg körülbelül 40 milliárd tonna egy évben, már nem is olyan sok. Azt, hogy egy vulkánkitörésnek van-e és mennyire jelentős hatása az éghajlatra,

a kibocsátott kén-dioxid (és egyéb anyagok) mennyiségén túl számos tényező befolyásolja, melyek sokszor ellentétesen hatnak.

Ahhoz, hogy egy vulkánkitörésnek mérhető hatása legyen a globális felszínközeli átlaghőmérsékletre, körülbelül 1-5 millió tonna kén-dioxidnak kell a sztratoszférába jutnia.  A troposzférában néhány hétig maradnak meg a kitörésből származó kén-dioxid és szilárd részecskék, míg a felette található légköri rétegben akár néhány évig is, kisméretű kénsav-cseppekként. Az ebben a rétegben uralkodó nagysebességű szelek körbefutják a bolygót, és szétterítik az árnyékoló részecskéket. A troposzféra-sztratoszféra határa azonban a Föld különböző pontjain másutt van: a sarkvidéken alacsonyabban, kb. 7-8 km magasan, míg az Egyenlítő térségében, ahol a La Soufrière vulkán is található, 17-20 km magasan húzódik. Ezért az elmúlt néhány nap során a troposzféra-sztratoszféra határt megközelítő nagy mennyiségű kén-dioxidot tartalmazó vulkáni felhőzet alapján nem kizárt, hogy az a légkörben kénsav-cseppecskékké alakulva, és a sztratoszférában szétterjedve akár globális léptékű hatást fejtsen ki. A jelen helyzetben úgy látszik, hogy a vulkán késélen táncol.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.