A Bécsi Egyetem kutatóinak valós időben sikerült megfigyelniük, ahogy egy baktériumtörzs adaptálódik kétféle szituációhoz, és kétfelé fejlődik – írja a Futurism. A PNAS tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból kiderül, hogy a szóban forgó baktérium 500 generáción keresztül képes volt adaptálódni a legkülönfélébb helyzetekhez is.
A kutatók a Parachlamydia acanthamoebae baktériumtörzzsel végeztek kísérleteket, és megfigyelték, hogy a generációkon keresztül hogyan jelennek meg náluk azok az evolúciós stratégiák, amelyek segítenek túlélni. Az eredmények abban segíthetnek a kutatóknak, hogy megértsék, hogyan válnak egyes baktériumtörzsek veszélyessé.
Az egyik baktériumcsoportot olyan körülmények közé kényszerítették, amikor folyamatosan újabb és újabb gazdasejteket kellett megfertőzniük ahhoz, hogy életben maradhassanak. 500 generációval később a baktérium sokkal hatékonyabban tudta megfertőzni a sejteket, mint a kutatás kezdetén. A baktérium megmaradt az „anyasejtben”, és fertőzőképes maradt az abból leváló sejtben is, anélkül, hogy csökkent volna a fertőzőképessége – sőt, egyenesen növekedett, ahogy gazdasejtről gazdasejtre jutott.
A másik baktériumcsoportnak „megengedték”, hogy a gazdatesten belül annyit szaporodjon, amennyit szeretne. Ennek a baktériumnak nem növekedett a fertőzőképessége.
A kutatás végére a két csoport genetikai kódja 1161 helyen különbözött, és a fertőzőképesebb csoport 2500 új gént hozott létre, amivel a fertőzőképessége is javult, és ügyesebben maradt életben a gazdatestek között.
