Tudomány

Régóta tudták, hogy ki fog törni egy ilyen járvány

Honnan származik a vírus, talán egy laboratóriumból szabadult ki? Mikor lesz oltóanyag? Lesz-e világjárvány? És persze kisarkítva, de tegye a szívére a kezét mindenki, hogy eszébe jutott-e már: most akkor mind meghalunk? Ezekre a felvetésekre kerestük a választ.
Korábban a témában:

Az új koronavírusról szinte óráról órára érkeznek az újabb hírek, a témában született tudományos publikációk is rekordsebességgel jutnak el a közvéleményhez. Ez önmagában örömteli, hiszen a tájékozottság fél győzelem, de megvan a hátulütője is: villámsebesen és ellenőrizetlenül terjednek olyan információk, amiket jó esetben értelmetlennek, megalapozatlan „butaságnak” nevezhetünk, rosszabb esetben viszont pánikot okoznak.

A Fiatal Kutatók Akadémiájának tudománykommunikációs workshopján Dr. Müller Viktor biológus, az ELTE TTK Biológiai Intézetének tudományos munkatársa arra vállalkozott, hogy a rengeteg bizonytalanság és nyitott kérdés ellenére megválaszoljon néhány, mindannyiunkat feszítő kérdést. Honnan származik a vírus, talán egy laboratóriumból szabadult ki? Mikor lesz oltóanyag? Lesz-e világjárvány? És persze kisarkítva, de tegye a szívére a kezét mindenki, hogy eszébe jutott-e már: most akkor mind meghalunk?

Szögezzük le gyorsan: nem fog „most mindenki meghalni”, sőt.

Az új vírus és járvány szavak hallatán a laikus nyilvánvalóan akaratlanul is fiktív, jelenkori járványokat bemutató filmek apokaliptikus pusztítása vagy az 1918-as spanyolnátha következményeire gondol, de esetünkben erről sincs szó.

Laboratóriumból szökött?

Magát a kórokozót jelenleg 2019-nCoV néven emlegeti a tudomány, a köznyelv Vuhan-koronavírusként azonosítja. Genetikai elemzéséből tudjuk, hogy a 2003-ban világjárványt okozó SARS-vírus közeli rokona, az egyezés a két vírus genetikájában 79 százalékos. Szinte teljesen biztosra vehetjük, hogy egy denevérfajból indulva valamely más faj közvetítésével alakult ki az embert is megfertőző változat, genetikai egyezése a legközelebbi „denevérvírussal” 88 százalék.

Az első néhány betegből származó minta 98 százalékos hasonlóságot mutat egymással, ami azt jelenti, létrejött az emberekre is fertőző, emberről emberre terjedő változat – éppen ezért képes gyors terjedésre Kínában.

Aztán sajnos elég komoly helyről jött a nyilatkozat, amelyet persze a sajtó fel is kapott: meglehet, hogy a 2019-nCoV laborkísérletekben használt vírusból származik. Az amúgy is felfokozott hangulatban ez egy felelőtlen, gonosz kijelentés, jelen helyzetben csupán arra alkalmas, hogy aláássa a tudomány tekintélyét – mondta Müller Viktor Koronavírus: járvány és kommunikációs kihívás című előadásában a Magyar Tudományos Akadémián. Hozzátette: egzakt módon ugyan ezt a lehetőséget sem zárhatjuk ki, de már eddig is minden jel a denevérekre mutat, véglegesen a további vizsgálatok bizonyíthatják.

Tudtuk, hogy eljön

Olyannyira denevér, hogy a szakemberek tisztában voltak vele: állatról, főként denevérről induló koronavírus valamikor fel fogja ütni a fejét, feltételezhetően valahol Kínában. Ha pedig így volt, vajon jól reagáltak? A tudományos felkészültség megvolt, az orvosokban azonnal felmerült, hogy a SARS-hoz hasonló vírussal állnak szemben. A hatóságok ugyan 2-3 hétig hezitáltak,

de még így is azt mondhatjuk, gyorsan cselekedtek.

Jogos az a kérdés is, miszerint akkor miért nem tettünk semmit a megelőzés érdekében? A legfőbb problémát e téren a pénz jelenti. Az állami támogatású akadémiai kutatások ugyan folyamatosak voltak, de ilyenkor nyilvánvalóan nagyobb volumenű munkára, sokkal több anyagi forrásra lenne szükség.

Ki áldozna csillagászati összegeket az egyszer már kiirtott SARS rokona elleni felkészülés finanszírozására? Egy olyan vírusra költsön, ami vagy megjelenik, vagy nem? Sőt, ha sikerül elejét venni, és ma nincs Vuhan-vírus, nincs járvány, nincs pánik, a társadalom akár kidobott pénznek is érezheti az erre költött összeget. Utólag persze könnyű okosnak lenni, és a mostani járvány után biztosan sok változás történik majd a megelőzés terén is. Annyi már most egyértelmű, hogy Kína bezáratja az élő állatokat kínáló piacokat.

Fotó: Ren Yong / Imaginechina

Lesz világjárvány?

Egy esetleges világjárványról felelősségteljesen ma még senki nem nyilatkozhat. Látjuk, hogy nő az esetszám, a betegség terjed Kínában, ez tény. Müller Viktor az úgynevezett R0 értéket említi: azt jelenti, egy beteg hány másik egyént fertőz meg, mielőtt meggyógyul, illetve életét veszti. Amennyiben egynél nagyobb, úgy a járvány terjed, és persze minél nagyobb, annál intenzívebben.

Az új koronavírus esetén az egyik legtekintélyesebb szaklap 2,68-ra adta meg az R0 értéket, más becslések 2-5 között mozognak.

Ami Kínában történt nem mérvadó, más országokban eddig sikerült megakadályozni a kórokozó továbbterjedését, tehát egyelőre nem igazak az olyan állítások, amelyek szerint „mindenképpen terjedni fog”. Nem mellékesen a SARS-ot is sikerült megfogni.

Mind meghalunk?

Müller kiemelte: biztosan nem fogunk „mind meghalni”. Jelenlegi becslések szerint a járvány mortalitása 2-3 százalék, bár hozzá kell tenni, a fertőzések jelentős része még nem zajlott le. Persze relatív, hogy ez sok vagy kevés, egy szezonális influenzajárványhoz képest arányaiban sok, az 1918-as spanyolnáthához viszonyítva nagyon kevés, és a 2003-as SARS világjárvány halandósága 10 százalék körül volt.

A félreértések elkerülése végett hangsúlyozzuk: arányokról van szó. Influenzában évente nagyságrendekkel többen betegszenek meg, így az alacsonyabb halálozási arány ellenére is több áldozatot követel, mint jelenleg a 2019-nCoV.

Egyetlen ember halála is tragédia, de az is igaz, hogy nagyon megváltozott az ingerküszöbünk, a halál már nem az életünk természetes része, mint akár száz éve. Ami pedig minket illet, Európa „jó hely” felkészült, modern egészségüggyel, sokkal jobb körülményekkel, mint a világ fejletlenebb térségei.

Az oltóanyaggal kapcsolatban a szakember optimista, úgy véli 3-6 hónapon belül megjelenhetnek a kísérleti vakcinák, de hogy ezekből mikor lesz a gyakorlatban is tömegesen bevethető mennyiség, az megjósolhatatlan. E téren már az is nagy segítség lenne, ha lassítani tudnánk a járvány terjedését, hogy ezzel is időt nyerjünk. Emellett több helyen próbálkoznak létező antivirális szerekkel: orbitális szerencse lenne, ha valamelyik működne. Minden vírus más és más, de ettől még érdemes próbálkozni, hátha.

Kiemelt kép: Shuai Cai / XINHUA

Ajánlott videó mutasd mind

Fű alatt osztja az adófizetői százmilliókat a Magyar Turisztikai Ügynökség

Egyedi döntésekre hivatkozva, nyilvánosan meghirdetett pályázati felhívás nélkül kap pénzt Zoób Kati divattervező, Balatonboglár fideszes önkormányzata vagy éppen egy nagyvállalkozó Kis-Balaton melletti kalandparkja. A Tiborcz István volt üzlettársához köthető bodajki kastély is az eddig titkolt közpénzcsap révén újulhat meg.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.