Feleannyi lakható bolygó lehet a világűrben, mint eddig hittük

Korábban a témában:

Egészen eddig a potenciálisan lakható, azaz életet hordozó bolygókat úgy határozták meg, hogy milyen messze keringenek a saját csillaguk körül. Az úgynevezett lakhatósági zóna (Goldilocks zóna) az a távolság, amiben a bolygón még lehet folyékony halmazállapotú víz, és se nem túl meleg, se nem túl hideg ahhoz, hogy valamilyen élőlény megmaradjon a felszínén. Az olyan egyszerű élőlények számára, mint a mikrobák, ez talán elegendő, de ha ennél összetettebb földönkívülieket keresünk, tovább kell szűkítenünk a szórást, derült ki egy friss kutatásból.

Ha az olyan paraméterek, amelyekre az összetettebb élőlényeknek szükségük van a túléléshez, számításba jönnek, a Goldilocks zónát nagyon le kell szűkítenünk, olvasható a Space.com szakportálon. Például kikerülnek a szórásból az olyan planéták, amelyek légkörében nagyon magas a mérgező gázok koncentrációja, ilyen gáz például a szén-dioxid és a szén-monoxid is.

TRAPPIST-1. Fotó: ESO/M. Kornmesser

A Kaliforniai Egyetem kutatói azt mondják, hogy most először veszik figyelembe a földi élet korlátait ahhoz, hogy a lakhatósági zónákat meghatározzák. Ez persze alapvetően azzal jár, hogy több, a földitől potenciálisan eltérő felépítésű élőlényt kizárunk a keresésből, de a szakértők szerint elsősorban az ilyen földszerű bolygókon kellene keresnünk az életet.

A kutatók kifejlesztettek egy modellt, amely megvizsgálja a lakható zónában található bolygók légköri klímáját és fotokémiáját, különösen figyelve arra, hogy milyen az előrejelzések szerint a légköri szén-dioxid szintje. Ez az üvegházhatású gáz ugyanis nagy mennyiségben mérgező, viszont

ideális mennyiségben elengedhetetlen ahhoz, hogy ne legyen túl hideg egy bolygó felszíne.

Amint a szén-dioxid mennyiségét számításba vesszük, a lakható bolygók száma lecsökken, méghozzá a felére. Ha az emberi szervezet szén-dioxid-érzékenységét vesszük alapul, a jelenleg számolt élhető bolygók száma a harmadára szorul vissza. Még kétségbeejtőbb, hogy ha ezeket a modelleket nézzük, a Föld két közeli csillagszomszédjának, a Proxima Centaurinak és a TRAPPIST-1-nek nincs is lakható bolygója.

Az új kutatás egy újabb mélységet adhat az élet felfedezésének a földön kívül, és egy olyan szelektálási módot is, amely az emberiség számára lakható planétákat is kiszűri a többi közül.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.