Tudomány

A nyelvünkkel is érezhetjük az illatokat

Az amerikai Monell Center kutatása alapjaiban írhatja át azt, amit az ízlelésről és a szaglásról eddig gondoltunk – a jelenlegi információk szerint ugyanis a szaglás és az ízlelés két külön úton halad az agyban, ahol aztán együtt formálnak egy érzetet, a friss kutatás szerint azonban már sokkal korábban is interakcióba léphetnek egymással. A Chemical Senses tudományos folyóiratban megjelent tanulmány arról számol be, hogy

a kutatóknak sikerült szaglóreceptorokat találni az emberi ízlelősejtekben a nyelven.

Az már nem új információ, hogy egy íz érzetében nemcsak az ízlelés, hanem a szaglás is szerepet játszik, ezt mindenki tudja, aki próbált már náthásan finomat enni. Az új perspektíva az, hogy ezek az érzetek nem az agyban adódnak össze egy kész ízzé, hanem már korábban összeérnek, és együtt formálják az íz érzetét.

A vizsgálat során a kutatócsapat genetikai és biokémiai módszerekkel kezelt ízlelősejt-kultúrákat, majd kalcium segítségével képalkotó eljárással megállapította, hogy az ízlelősejtek ugyanúgy reagálnak a szagmolekulákra, mint a szaglóreceptorok. Ez pedig azt jelenti, hogy az ízlelősejtekben lehetnek olyan molekulák, amilyenek a szaglósejtekben is.

Fotó: iStock

„Tudjuk, hogy az ízlelő és a szaglóreceptoraink két különböző anatómiai helyszínen találhatók” – mondta a tanulmány szerzője, Mehmet Hakan Ozdener az IFL Science-nak. „Úgy gondoltuk, hogy ezek interakciója központilag történik, az agy anterior insula régiójában. Ez a kutatás azonban bebizonyította, hogy az interakció már az ízlelősejtekben is megtörténhet.”

A kutatók érdekes célokra akarják felhasználni a felfedezést: azt mondják, segítség lehet abban, hogy az ételek ízét manipuláljuk, és ezzel kutatásokban csökkentsük a kóros elhízás és az ezzel járó betegségek lehetőségét.

Persze ahhoz, hogy az egész rendszert értsük, még rengeteg kutatásra van szükség, főleg azért, mert több mint négyszáz szaglóreceptor-gént ismerünk az emberi testben.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik