Tudomány

Itthonról nézve elképesztő, ahogy az amerikaiak a tudományt védik

Egészen új irányt vehetne a NASA munkája a Fehér Ház 2020-as költségvetési javaslata alapján, melyet a minap tettek közzé. A tervezettel megszüntetnék az űrhivatal egyik kiemelt projektjét, ugyanakkor sok más programba csoportosítanának át pénzeket. Összességében mintegy 500 millió dollárral (nagyjából 140 milliárd forinttal) csökkentenék a szervezetnek szánt összeget. Igaz, ez még csak javaslat, a Kongresszus dönt.

A klímaszkeptikus hírében álló Donald Trump beiktatása után sok szakértő kezdett aggódni amiatt, hogy az elnök komoly károkat okozhat az amerikai tudományos közösségnek. A félelmeik nem voltak indokolatlanak, gondoljunk csak arra, hogy Trump egyszerűen kivezette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből.

Hamar kiderült, hogy a Trump-adminisztráció a NASA-nak sem lesz a  kedvence, hiszen már a 2018-as költségvetési javaslatban 200 millió dollárral csökkenteni akarták a büdzséjét, a tavalyi tervezetben pedig a NASA mellett már az Amerikai Környezetvédelmi Hivatalt, az Egyesült Államok Földtani Intézetét, a Nemzeti Éghajlati Adatközpontot, illetve a Járványkezelési- és Megelőzési Központ pénzét is komolyan megvágták volna, ám a NASA a Kongresszusnak köszönhetően mindeddig megúszta a megszorításokat.

WASHINGTON, DC - MARCH 21:  U.S. President Donald Trump prepares to sign the NASA transition authorization act in the Oval Office of the White House March 21, 2017 in Washington, DC. The bill boosts NASA's overall budget $19.5 billion, while refocusing efforts on deep space exploration and a manned mission to Mars.  (Photo by Jim Lo Scalzo-Pool/Getty Images)
Donald Trump és a NASA vezetői 2017-ben Fotó: Jim Lo Scalzo-Pool/Getty Images

KOMOLY ÉRVÁGÁS LENNE

Ám a korábban tervezetteknél is nagyobbat ütne most Trump: a 2020-as költségvetési javaslat ugyanis a korábban előrevetítetteknél is nagyobb csapást jelentene a NASA-nak. A terv szerint a 2019-eshez képest az idén mintegy 500 millió dollárral kevesebb pénzzel gazdálkodhatna.

Csökkentenék a James Webb űrtávcső régóta húzódó fejlesztésére szánt összeget, késleltetnék a Space Launch System (SLS) rakétarendszer új verziójának létrehozását, illetve teljesen megszüntetnék a NASA egyik kiemelt programját, a Wide Field Infrared Survey Telescope (WFIRST) fejlesztését, illetve további két földtudományi projektet. A 2020-as javaslat ugyanakkor komolyabb támogatást nyújtana az Europa Clipper elkészítésére. A tervek szerint 2023-ban induló űrszonda a Jupiter négy legnagyobb kísérőjét, a Galilei-holdakat tanulmányozná. A tervezettel emellett további olyan projekteket finanszíroznának, melyek hozzájárulhatnak a Trump által kitűzött újabb Holdra szállás megvalósításához.

A WFIRST egy vázlata – Fotó: NASA

MI BAJA VAN TRUMPNAK A NASA-VAL?

A Fehér Ház elmúlt években közzé tett költségvetési javaslatait figyelve feltűnő, hogy míg a Barack Obama-érában egy-egy évben a NASA büdzséjének növelésére vagy minimális csökkentésére törekedtek, addig a Trump-adminisztráció sokkal szigorúbb az űrhivatallal szemben.

Elsőre úgy tűnhet, hogy Trumpnak és tanácsadói körének komoly problémái vannak a NASA-val, ennél azonban jóval bonyolultabb a helyzet.

Annyi biztos, hogy az elnök látványosan át akarja alakítani az űrhivatal szerkezetét és működését.

A NASA napjainkra alapvetően két feladatot lát el: egyszerre teljesít küldetést az űrben és a Földön. Előbbi láthatóan a Trump-adminisztráció támogatását is élvezi: bár a WFIRST projektet a megszűnés fenyegeti, nem lehet azt állítani, hogy Trumpék ne mozdítanák elő az űrkutatás fejlődését.

Korábban írtunk róla, hogy az elnök állítólag korlátlan forrást ajánlott fel a 2020-as Marsra szállás megvalósításáért, igaz, a szakértők végül lebeszélték erről. Ezt követően állt be fordulat az űrpolitikában, és a Trump-adminisztráció az újabb Holdra szállást kezdte el támogatni. Hogy ez a NASA számára ez előnyös-e, arról megoszlanak a vélemények, az űrhivatal dolgát mindenesetre nem könnyíti meg, hogy George Bush a Holdra, Obama a Marsra, majd Trump ismét a Holdra szállást tűzte ki célul.

(FILES) In this file photo taken on November 29, 2018 US President Donald Trump pauses while speaking to reporters before walking to Marine One on the South Lawn of the White House in Washington, DC. - US President Donald Trump announced late on January 23 that he would give the State of the Union address after the ongoing government shutdown ends, after House Speaker Nancy Pelosi effectively blocked him from delivering the annual speech in Congress. (Photo by Brendan Smialowski / AFP)
Trump lehetetlen küldetéssel akarta megbízni a NASA-t
Az amerikai elnök bármit megadott volna.

Az elnök és csapata mellett szól az is, hogy nagyban támogatják az űriparban érdekelt magánvállalatokat. Gondoljunk csak az Elon Musk vezette SpaceX-re, amely mára a NASA egyik legfontosabb partnerévé vált. Az ilyen cégek segítségével csökkenthetőek az űrhivatal kiadásai, például nem kell költséges rakétafejlesztésekkel foglalkozni, ehelyett támaszkodhatnak a SpaceX által kínált, kifejezetten olcsó Falcon 9-re.

A NASA földtudományi programjaival viszont már más a helyzet. Ráadásul a megszorítások összességében sokkal inkább érintik azokat a küldetéseket, amik a Föld tanulmányozásával foglalkoznak. Ennek oka, hogy Trumpék szerint az efféle feladatokat nem a NASA-nak, hanem más szervezeteknek, például a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatalnak (NOAA) kellene ellátnia.

A szakértők többsége ugyanakkor egyetért abban, hogy egy ilyen átalakítás sem gazdasági, sem tudományos szempontból nem előnyös. De miért erőltetik a váltást? Elképzelhető, hogy a választ a Trump-adminisztráció hírhedt klímapolitikájában érdemes keresni: a NASA földtudományi missziójának fő profilja az éghajlatváltozás vizsgálata, Trumpéknak pedig kedvezne, ha az ilyen kutatások nem egy NASA-hoz hasonló óriásnál összpontosulnának, hanem több, kevésbé domináns állami szerv között oszlanának meg. Ha az elnök komolyan gondolja klímaszkepticizmusát, akkor a mostani rendszer fenntartásában egyáltalán nem érdekelt.

Az éghajlatváltozás kérdésével ugyanis jelenleg kiemelten foglalkozik egy olyan szervezet, amely hírnevéből és erejéből képes hatalmas tömegeket elérni, illetve nyomást gyakorolni a politikára.

Azt, hogy Trump befolyásolni akarja a NASA tevékenységét, már az általa jelölt igazgató személye is igazolja. A tavaly áprilisban megválasztott  Jim Bridenstine egykori oklahomai jelölt a 2016-os választások során Trump egyik nagy támogatója volt, ráadásul korábban azt hangoztatta, nem hisz az éghajlatváltozásban. Mivel Bridenstine szakmai tudása is megkérdőjelezhető, a Szenátusban sokan kifejezetten ellenezték a kinevezését.

Bár a NASA-igazgató utóbb kijelentette, hogy meggyőzték az adatok, és immár nem vonja kétségbe a klímaváltozás tényét, a szakemberek egy jelentős része még ma is Trump embereként tekint rá.

CAPE CANAVERAL, FL - MARCH 11: In this handout photo provided by NASA, Bill Pratt, Lockheed Martin NextSTEP program manager gives NASA Administrator Jim Bridenstine a tour of the Lockheed Martin Gateway habitat prototype in the Space Station Processing Facility High Bay, after an event to discuss NASAs progress toward sending astronauts to the Moon and on to Mars during a televised event at the Neil Armstrong Operations and Checkout Building at NASA's Kennedy Space Center on March 11, 2019 in Cape Canaveral, Florida.  NASA's Orion spacecraft, which is scheduled to be flown on Exploration Mission-2, was on display during the event. (Photo by Aubrey Gemignani/NASA via Getty Images)
Bill Pratt a Lockheed Martin NextSTEP űrállomás programját mutatja be Jim Bridenstinenek – Fotó: Aubrey Gemignani/NASA/ Getty Images

NINCS KOMOLY VESZÉLYBEN AZ AMERIKAI TUDOMÁNYOSSÁG

A Trump-adminisztráció ugyan igyekszik látványosan átalakítani az állami tudományos szervezetek, így a NASA működését, egyelőre kevés sikert értek el ezen a téren.

Ennek számos oka van. Az egyik az, hogy a költségvetést megszavazó Kongresszusban mindig is fontos volt a tudomány, különösen az űrkutatás támogatása. A törvényhozásban ráadásul időnként szükség van kompromisszumokra, így fordulhatott elő, hogy a demokraták elfogadták a védelmi kiadások növelését, cserébe a NASA és más tudományos szervezetek költségvetésének emeléséért.

További fontos tényező, hogy a NASA (részben a hidegháború alatt betöltött szerepe miatt) mára a politikára is képes komoly nyomást gyakorolni. Az űrhivatal lobbistái jelen vannak a törvényhozásban, sőt az sem ritka, hogy egy korábbi NASA-alkalmazott politikai karrierbe fogjon, gondoljunk csak Mark Kelly egykori asztronautára, aki a közelmúltban jelentette ki, hogy indul az arizonai szenátusi választáson.

Az Egyesült Államokban az állami tudományos szervezeteknek sokkal nagyobb az érdekérvényesítő ereje, mint például idehaza a Magyar Tudományos Akadémiának.

Amerikában ráadásul működnek azok a fékek, amelyek képesek megóvni az ilyen szervezeteket, és amelyek Magyarországon már rég eltűntek. Ezek az okai annak, hogy hazánkban a kormány gyakorlatilag bármit megtehet az MTA-val, míg az Egyesült Államokban egyelőre nincs olyan erő, amely képes lenne hasonló károkat okozni a tudományos közösségnek.

Kiemelt kép: NASA

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.