A 2018 Arctic Report Card alapján a 2018-as évnél csupán 2016 volt melegebb a régióban – számol be az MTI. A térség felmelegedése komoly hatással van a normál időjárási mintákra, súlyos téli viharokat okoz az Egyesült Államok keleti részén, illetve extrém márciusi hidegbetöréseket Európában.
Az Arktisz légkörének és óceánjának folyamatos melegedése hatalmas változásokat okoz a környezetben az előre megjósolt és más, egyelőre elképzelhetetlen módokon”
– írják a szakértők.
A sarkvidéki levegő hőmérséklete 2014-től 2018-ig minden korábbi rekordot megdöntött 1900, azaz a feljegyzések kezdete óta. Ez a trend különbözik minden más rögzített periódusétól. A legutóbbi vizsgált időszakban, 2017 októbere és 2018 szeptembere között az Északi-sarkvidék átlagos éves hőmérséklete 1,7 Celsius-fokkal volt magasabb az 1981-2010-es átlagnál. A Jeges-tengert borító jégtakaró ezidáig csupán egy évben volt kisebb területű, mint 2018-ban, a Bering-tengeren pedig negatív rekordot döntött a téli jég kiterjedése a 2017-2018-as szezonban.
A melegebb Északi-sarkvidék ugyanis csökkenti az északi és déli területek közti különbséget, amely a sarkvidéki futóáramlatok, a folyók és a repülőgépek szintjén fújó erős szelek fő hajtóerejét adják. Ez befolyással van a felszíni meteorológiára is: egyre több a bizonyíték arra, hogy a változó futóáramlatok okozzák a heves viharokat.
A melegedő sarkvidéki hőmérséklet a régió ökoszisztémáját is pusztítja, megtizedeli a rénszarvas-populációt, és káros algavirágzást indít el észak felé, amely megbetegíti a tengeri élőlényeket. A vadon élő rénszarvasok száma jelentősen, mintegy 50 százalékkal csökkent az északi-sarkvidéki tundrákon az elmúlt két évtizedben, ennek okait egyelőre nem értik a szakértők.
A hőmérséklet emelkedése mellett a tengeri mikroműanyag felhalmozódása is nagy problémát jelent az Északi-sarkvidéken, a helyi vizekben jóval nagyobb a koncentráció, mint a világ bármely más óceáni medencéjében.
Kiemelt fotó: Pixabay
