Tudomány

Magyar műszerrel találták meg az USA kőolajkészleteit

Báró Eötvös Loránd ingája alapozta meg kísérletileg az általános relativitáselméletet, emellett évtizedeken át a kőolaj- és földgázmezők felkutatásának alapeszköze volt – bemutatjuk az egyik legkiválóbb magyar tudóst.
Korábban a témában:

Pénteken, báró Eötvös Loránd halálának századik évfordulójára készülve az Európai Fizikai Társulat Fizikatörténeti emlékhellyé nyilvánította az ELTE Trefort-kertben álló egykori Fizikai Intézetet. Itt élt, dolgozott, itt végezte kísérleteit a világviszonylatban is kiemelkedő magyar tudós. Jelentőségét akár egy mondatban is érzékeltethetjük:

A világ egyetlen egyetemén sincs bevezető fizika kurzus báró Eötvös Loránd nevének említése nélkül, az UNESCO 2019-eta tudós tiszteletére Eötvös Loránd emlékévvé nyilvánította

– mondja a 24.hu-nak Groma István, az ELTE Fizikai Intézetének egyetemi tanára, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat főtitkára. Majd tréfásan hozzáteszi:

Az más kérdés, hogy nemzetközi konferenciákon tőlünk, magyar fizikusoktól kérnek segítséget a külföldi kollégák, hogyan is ejtsék helyesen ezt a számukra kimondhatatlannak látszó nevet.

Szikár, kemény tudós ember és aktív sportoló

Mi, magyar laikusok inkább fordítva vagyunk ezzel. Azon túl, hogy hazánk legnagyobb egyeteme viseli nevét, az Eötvös-ingáról is mindenki hallott már, ám munkássága, tudományos jelentősége nem igazán közismert. Kezdjük az elején, ígérjük minimálisra szorítjuk az életrajzi adatokat.

Vagyonos, befolyásos és szerfelett művelt nemesi családban született 1848 júliusában. Édesapja, Eötvös József író, politikus volt, az MTA elnöke, vallás- és közoktatásügyi miniszter 1848-ban majd 1867 és 1871 között. Anyai nagybátyja és egyben keresztapja Trefort Ágoston, aki 18 évig vezette a vallás- és közoktatásügyi tárcát, illetve ő is ült az akadémia elnöki székében. Inspirációban tehát nem volt hiány, a lehetőségek is adottak voltak.

Loránd a piaristáknál érettségizett, majd édesapja akaratának megfelelően jogi tanulmányokat kezdett az egyetemen, de két év múlva meggondolta magát, és saját indíttatását követve a természettudományok felé fordult. Színjelesre doktorált 1870-ben, 26 esztendősen pedig már professzornak nevezték ki. Szédületesen gyors karrier, amely mögött talán nem ok nélkül keressük Trefort Ágostont, de a fiatalember zsenije feledteti az esetleges hátszelet.

Az MTA tagja volt, 1889-1905 között maga is elnöke, a főrendiház tagja, 1895-96-ban kultuszminiszter.

Groma professzor szikár, kemény tudós embernek írja le Eötvös Lorándot, akinek szigoráról legendák keringtek az egyetemen. Nemcsak tanítványaival, önmagával szemben is magasra tette a lécet, rengeteget és nagyon keményen dolgozott. Magas állása önmagában társadalmi kötelezettségeket jelentett, ám szigorú időbeosztásába nem fértek bele az „átmulatott éjszakák”.

Eötvös Loránd – Wikipedia

Testét is keményen edzette, szenvedélyes hegymászó volt, elsőként hódította meg például a Francia Alpok több csúcsát. Kerékpározott, lovagolt, az egyetemre ha nem két keréken, akkor lóháton érkezett. Nevét viszont elsősorban tudományos eredményeivel írta be a történelembe.

A fizika nagyjai között

Neki köszönhetjük az általános relativitáselmélet egyik fontos kísérleti megalapozását, vagy megfordítva: ha Eötvös ingája nem igazolja, Einstein elméletének nem lenne semmi értelme

– emeli ki Groma István.

Kísérletének és az egész problémakörnek a megértése fizikai előképzettség nélkül elég nehéz terep, de vágjunk bele. Newton II. törvénye kimondja, hogy az erő egyenlő a tömeg és a gyorsulás szorzatával, vagyis F=m*a. A Newton II törvényében szereplő tömeg a „tehetetlen tömeg”. A törvény azt mondja ki, hogy akármilyen erővel is hatunk egy testre (lehet egy rugó, súrlódás, stb.) az erő és a gyorsulás hányadosa egy adott testnél mindig ugyanannyi, egy a testre jellemző mennyiség.

Van azonban egy speciális erő ami azt mondja, hogy két test között mindig fellép egy vonzóerő, a gravitációs vonzás. Ennek nagysága szintén arányos egy a testre jellemző mennyiséggel, ezt nevezzük súlyos tömeg.

Két egymástól független mennyiség, ami két teljesen különböző fizikai törvényben jelenik meg. Newton óta a fizika kiemelt kérdése, hogy a két tömeg valójában ugyanaz-e, vagy más-más mennyiséget jelöl

– magyarázza a fizikus professzor.

Van egy sor olyan jelenség, ami azt mutatja, hogy a két mennyiség szigorúan arányos, így megfelelő mértékegység választással azonosnak vehető, de elvben előfordulhat, hogy mégis van valamilyen eltérés a kettő között.

Eötvös Loránd 1891-ben megalkotott ingájával viszont a kor technikájához képest igen nagy pontossággal bizonyította, hogy a kettő tényleg azonos. Ezzel vívta ki helyét a fizika halhatatlan nagyjai között.

Olajat az ingával

Az ingával ugyanakkor új tudományág is született, a geofizika. Már a kezdet kezdetén óriási gyakorlati jelentősége volt, hiszen mérni tudta a gravitáció térbeli változásait, magyarán a föld alá látott.

A gravitációs erőviszonyok változásainak mérésével meg lehet jósolni, milyen anyag rejtőzhet a mélyben. Pontosabban: ahol kisebb a nehézségi erőtér, ott nyilvánvalóan »lyuk« van a föld gyomrában, vagyis adott helyen kőolajat, földgázt, vizet kereshetünk

– fejti ki Groma István.

Ugyanezen elv mentén érctelérek valószínűsíthető helyét is meg lehet határozni, az Eötvös-inga világszerte elterjedt. Nyersanyagkutatók egészen az 1950-es évekig ezzel a magyar találmánnyal dolgoztak, az inga segítségével tárták fel például az Egyesült Államok leggazdagabb kőolajmezőit. Az eszközt még ma is használják.

Kiemelt kép: Az eredeti Eötvös-inga a Tudományfesztivál a Nemzeti Múzeumban és a Múzeumkertben elnevezésű rendezvényen. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.