Tudomány

Szombattól rengeteg gyógyszerrel szórják meg Magyarországot

Rókák, kutyák, macskák nyálzanak, emberre és nagyobb állatokra támadnak, nyálukkal adják tovább a veszettséget. Őzek és szarvasok keservesen sírnak, és bizony ők is ránk támadhatnak. Indul a vakcinázás, összeszedtük a tudnivalókat.
Korábban a témában:

Az idei őszön szeptember 29. és október 14. között végzik a rókák veszettség elleni vakcinázását összesen 41 970 négyzetkilométeren, vagyis az ország területének csaknem felén. A csalétekbe rejtett oltóanyagot kisrepülőgépekről szórják ki a kezelendő területre, az akció nem érinti a sűrűn lakott, beépített körzeteket – közölte a Nemzeti Élelemiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Maga a csalétek az ember számára kellemetlen szagú, belsejében alumínium-műanyag fóliában található a vakcina. A betegség, járvány megelőzése érdekében nagyon fontos, hogy a csaliba rejtett oltóanyag ne kutyák és háziállatok gyomrában végezze, hanem tényleg rókák egyék meg.

Ezért az érintett térségekben a vakcinázás kezdetétől számított 21 napig az illetékes járási főállatorvos ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el.

A részletekről a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot, a NÉBIH honlapján tette közzé az érintett települések listáját és egy térképet:

Forrás: NÉBIH

Jó a helyzet, de nem ideális

A veszettséget Európában leggyakrabban a klasszikus veszettség vírus (RABV) okozza, a fertőzést a veszettségben megbetegedett állatok terjesztik, emberre is halálos lehet. A fertőzés fő fenntartói a húsevők, különösen a kutyafélék családjába tartozó fajok, de macskák is terjeszthetik. Fontos elkülöníteni járványtani szempontból az úgynevezett városi (urbánus) és erdei (szilvatikus) veszettséget.

Előbbit logikusan a kutyák és macskák terjeszthetik, ezért nagyon fontos nyilvántartásuk, kötelező, rendszeres védőoltásuk.

Az erdei veszettség fő érintettjei és terjesztői kontinensünkön a vörös rókák, hazai állományukat körülbelül 75 ezer példányra tehetjük. Az immunizációs program sikere azon múlik, milyen arányban sikerül a megelőző vakcinát az egyedekbe juttatni, a sikert kilőtt állatok vizsgálatával mérik. E szerint a 2017/2018-as vadászati évben a vakcinázott területeken a rókák mintegy háromnegyede felvette a csalétket. Ami pedig ebből sokkal közérthetőbben következik:

Emberi megbetegedés 1994 óta nem történt, állatoknál legutóbb 2017 márciusában mutatták ki a vírust Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egy rókában és két kecskében.

Veszettségtől mentesnek mégsem tekinthetjük magunkat, az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) vonatkozó szabályai alapján ezt a betegség utolsó előfordulásától számított két év után lehet kijelenteni.

Nyállal terjed, borzasztó szenvedést okoz

A beteg állat a veszettség vírusát elsősorban harapása, marása útján, a nyálával terjeszti, harapáskor a vírus a bőrön áthatoló sérülésen keresztül jut a szervezetbe. A vírus a sérülés helyén, a beteg állat nyálával jut be a szervezetbe, majd az idegek mentén a gerincvelőbe és az agyvelőbe jut. Ezt követően jelenik meg a nyálmirigyekben, és így válik az állat vírusürítővé, azaz képessé a fertőzés továbbadására.

Ritka, mégsem elhanyagolható lehetőség, hogy veszett állat emberrel érintkezzen, ezért érdemes tisztában lenni a tünetekkel és az általános teendőkkel, ha bármilyen állat megharap.

A vírus agyvelőgyulladást okoz, ezért a legtöbb esetben valamilyen idegrendszeri tünetre lehetünk figyelmesek. Legelőször az állat viselkedése változik meg: félénk, tompult, étvágya változó, hangja rekedtté válik, esetleg nyálzik. Ezt követi az úgynevezett dühöngési szakasz, amire fokozott ingerlékenység jellemző, ilyenkor az állat támadásra hajlamos. Nyelési nehézségek alakulnak ki, majd idegbénulás miatt nem tud nyelni, tekintete kancsal, állkapcsa lóg, nyála csorog.

A végső, bénulásos szakaszban a törzs és a végtag izmai is megbénulnak, aminek következtében szerencsétlen elerőtlenedve elfekszik és néhány napon belül elhullik.

Vadállatok esetében általánosságban elmondható, hogy a legfőbb tünet az embertől való ösztönös félelem elmaradása („megszelídül az állat”), ezért nem menekülnek el az ember elől, és a fajra, illetve az adott faj egészséges egyedére nem jellemző viselkedési formákat mutatnak: az őz kerítésnek rohan például, a róka megtámadja akár a nagytestű háziállatokat is.

A szelíd róka nagyon gyanús

A veszett róka nappal is aktív, szinte „keresi” az ember társaságát, hagyja magát megközelíteni, megfogni, megsimogatni. Sokkhatásra ez az állapot dühöngésbe válthat át: sokszor kutyával verekszik össze vagy más háziállatot támad meg. Esetenként görcsrohamok figyelhetők meg: csillagvizsgáló fejtartás, állkapocs-csattogtatás.

A lakott területeken vagy azok közelében élő rókák megszokják az emberi környezetet, ezért esetleg nem félnek az embertől, ami önmagában még nem jelenti azt, hogy veszettek lennének. Az egészséges róka azonban soha nem hagyja magát néhány méterre megközelíteni, illetve el lehet zavarni például tapssal, kiáltással.

Az őzek, szarvasok nem menekülnek el az ember elől, zavartan viselkednek. Koordinálatlan lehet a mozgásuk, nem tudnak lábra állni vagy néhány lépés után elesnek, közben folyamatosan panaszos hangot adnak, néha fának, kerítésnek rohannak, embert is megtámadhatnak.

Alapelv, hogy a vadállatokkal a közvetlen kontaktust kerülni kell. Az egészséges vad fél az embertől és elmenekül, ellenkező esetben beteg, akár veszett is lehet, minden rendellenesen viselkedő vadállat veszettségre gyanúsnak tekintendő.

A macska támad, a kutya furcsán viselkedik

Kutyák esetében kezdetben viselkedésük lesz szokatlan, például nem ismerik meg a tulajdonosukat, tompulttá válnak, a gazdájukat vagy tárgyakat próbálnak nyalogatni, megijednek az erősebb hangoktól. Az izgalmi szakaszban nyugtalanul szaladgálnak, nem létező legyeket próbálnak elkapni, kitartóan rágják vagy vakarják a harapás helyét.

Esetenként elkóborolnak, naponta akár 40 km-t is megtéve, közben az útjukba kerülő embereket, állatokat megtámadhatják és megharaphatják, ehetetlen tárgyakat, anyagokat fogyaszthatnak el. Fokozott nemi ingerlékenység alakulhat ki, a kutyák rekedt hangú ugatást-vonyítást hallatnak, később a bénulásos szakaszban az állkapocs lógása, nyálzás, réveteg tekintet, kancsalság, a nyelés fájdalmassága miatt „víziszony” figyelhető meg (víziszony alatt azt értjük, hogy az állat képtelen inni, sőt már a víz látványa is fájdalmas görcsöket vált ki).

Ezek a tünetek néhány napig tartanak, majd bénulásos tünetek alakulnak ki és az állat elpusztul.

A veszett macskákon kancsalság és nyálzás figyelhető meg, kutyákat és embert is megtámadhatnak, és a támadás során gyakran okoznak feji sebeket. Ezek különösen veszélyesek, hiszen a betegség kialakulásának ideje függ a sérülés helyétől is.

Mindenképpen orvoshoz kell fordulni

Bármilyen állattal is állunk szemben, minden harapásos sérülés esetén javasolt orvoshoz fordulni, már csak azért is, mert ezek a típusú sérülések hajlamosak az elfertőződésre, gyulladásra. Ha ismert a sérülést okozó állat tulajdonosa, kérjük el tőle az állat oltási könyvét vagy annak másolatát, és mutassuk be a sérülést ellátó orvosnak.

Mindenképpen orvoshoz kell menni, ha ismeretlen állat okozza a sérülést, azaz nem azonosítható a tulajdonosa (kóbor kutya, macska, vagy vadon élő állat). A veszettség elleni, úgynevezett posztexpozíciós sorozatoltás szükségességéről a rendelkezésre álló információk és a sérülés jellege alapján a kezelőorvos dönt.

A sorozatoltástól sokan félnek, mert korábban fájdalmas és kockázatos procedúrát jelentett, a modern vakcinák azonban már sokkal biztonságosabbak.

Cikkünkhöz a NÉBIH Veszettségmentesítési Program honlapján található információkat használtuk fel.

Illusztráció: Vakcinatartalmú csalétkeket pakolnak a hajdúszoboszlói repülőtéren 2015. október 9-én. MTI/Bugány János

Ajánlott videó mutasd mind

Fotó: Bielik István / 24.hu

A Fidesz egyszerre két választást akar nyerni vasárnap

A Fidesz olyan vereséget mérne az ellenzékre, amelyet az őszig nem hever ki. A kormányoldal akár az összes EP-mandátum kétharmadát is megnyerheti, de rosszabb eredményt is elérhet, mint öt éve. Mutatjuk, min múlik ez.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Britain's Prime Minister Theresa May announces her resignation outside 10 Downing street in central London on May 24, 2019. - Beleaguered British Prime Minister Theresa May announced on Friday that she will resign on June 7, 2019 following a Conservative Party mutiny over her remaining in power. (Photo by Tolga AKMEN / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.