Tudomány

Így került az Erzsébet híd mellé a bomba

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 07. 03. 18:10

Hazánkra 26 ezer tonnányi bombát dobtak szövetséges repülőgépekről a II. világháború alatt, a legtöbbet a főváros kapta. Volt, hogy „véletlenül” öltek meg több mint ezer embert Budapesten.
Korábban a témában:

Amikor a fél ország a Duna medrében, az Erzsébet híd lábánál keresett bombáról beszél, érdemes felidézni, hogyan és mikor kerültek Budapestre a robbanószerkezetek. Nyilván a II. világháború során, és nagy részük a levegőből ledobott bomba, kisebbik hányaduk a harcok során fel nem robbant lőszer. Maradjunk előbbinél, hiszen a feltételezések szerint jelenleg is egy szovjet légibombát keresnek a tűzszerészek.

Ezért nem találják az Erzsébet hídi bombát
A tűzszerészbúvárok gyakorlatilag vakon tapogatják a Duna medrét, erős a sodrás és árad a folyó. Szó szerint akkor lesz meg, ha valaki megfogja.

Korai „figyelmeztetés” után sokáig semmi

Az első légitámadást a szovjetek indították, egészen váratlanul érte az országot 1942. szeptember 4-ének éjszakáján. A távolsági bombázók 12 bombát dobtak Kispestre, 17-et a Városmajorra és a Rózsadombra: 11 ember meghalt, 61 megsebesült. Öt nappal később újra jöttek, majd szovjet bombázók már csak ’44-ben, a front érkeztével jelentek meg ismét légterünkben. Nehéz azt mondani, egy ilyen helyzetre, hogy jól jött, pedig így van: ezt a korai pofont követően gyorsult fel a főváros légvédelmének és az ország légoltalmának a felkészítése.

A britek és az amerikaiak ’43 elején Casablancában határozták el a légitámadások kiterjesztését Kelet-Európára, de ebből eleinte kimaradtunk. Az első időkben Tunéziából indított akciók román és osztrák célpontok ellen irányultak, és bár amerikai kötelékek átrepültek a Nyugat-Dunántúl felett, légvédelmünk nem lőtt rájuk, ők sem támadtak.

Sokáig megúsztuk. A szicíliai partraszállás után az amerikaiak 1943 végére 21 tábori repteret alakítottak ki Bari és Foggia térségében, ahonnan hazánkat már könnyűszerrel elérhették, Eisenhower novemberben engedélyt is adott Magyarország bombázására. A B-17-esek és B-24-esek rendre átrepültek felettünk Bécs környéki és sziléziai célpontok felé haladva, de ránk csak műszaki hibák miatt kioldott néhány bomba hullott. Ezek sem veszteséget, sem kárt nem okoztak.

Ismét haladék…

Azt is elmondhatjuk szerencsénk volt, hogy az amerikai bombázók műveleti területére kerültünk. Churchill gond nélkül bombázta városok lakónegyedeit, ám az amerikai politikai és katonai vezetés elutasította ezt a megfélemlítést, bosszú vezérelte pusztítást szolgáló módszert, az úgynevezett terrorbombázást.

Végül 1944. február 2-án mintegy 250 bombázó kapta meg a parancsot: „Budapest: Budapest, Hungary I/A (Industrial Aircraft factory), azaz a budapesti repülőgépgyárak.

Ekkor az időjárás szólt közbe: fővárosunk felett napokig ítéletidő tombolt, majd mikor a brit hírszerzés jelentette, hogy a németek Magyarország megszállására készülnek, leállították az akciót: várták, mit lépnek a magyarok. Vajon ellenállnak-e?

B-24-es bombázza a Dunai Repülőgépgyárat (Fotó: Fortepan/National Archives)

…aztán elszakadt a cérna

Március 19-én kiderült: nem állnak ellent. A tilalmat feloldották, hazánkra is érvényessé vált a Németország és szövetségesei levegőből való térdre kényszerítésének menetrendje:

  • vadászrepülőgép-gyárak,
  • vasúti csomópontok, útvonalak,
  • üzemanyag bányák, gyárak, finomítók,
  • harckocsigyártás és a hadiipar megsemmisítése.

E logika alapján 1944 április-májusára eltűnt a föld színéről Csepelen a Dunai Repülőgépgyár. Magyarország jelentette a vasúti összeköttetést a Balkánnal és a keleti fronttal, a vonatközlekedés szíve pedig, mint ma is, Budapest volt. Elsődleges célponttá vált az északi és a déli vasúti híd, a Ferencvárosi Rendező-pályaudvar, a Rákosi Rendező-pályaudvar, Duna-parti Teherpályaudvar a Keleti, a Nyugati és a Józsefvárosi pályaudvar.

Sorra került a Daimler-Benz repülőgépmotorokat előállító Weisz Manfréd Művek Csepelen, Józsefvárosban a Ganz-Mávag harckocsikat gyártó üzeme, a pestlőrinci repülőgépgyár ugyanúgy, mint a soroksári úti Fegyver és Gépgyár. Amit pedig az angol és amerikai gépek megkíméltek, azt a szovjet légierő szórta meg a Vörös Hadsereg harcoló alakulatainak megsegítésére.

26 ezer tonna bomba, 20 ezer halott

A legintenzívebb támadás 1944. június 2-án érte Magyarországot: a normandiai partraszállás előkészítéseként indított „Crazy Horse” fedőnevű hadművelet a kelet-nyugat irányú vasúti összeköttetést volt hivatva megbénítani. Bombák záporoztak Szolnokra, Szegedre, Debrecenre, Miskolcra, Püspökladányra, Nagyváradra, Kolozsvárra, közel 1800 magyar civil és katona, valamint mintegy 200 német katona és egészségügyi személyzet vesztette életét.

A Budapest elleni legnagyobb erejű bombatámadást július 2-ára időzítették: közel 600 nehézbombázó támadta a Nyugati pályaudvar kimeneti vágányhálózatát és környékét a Hősök terétől a Duna-partig. Aznap 500-an haltak meg.

Budapesten összesen 3500 ember vesztette életét, a legtöbben, 771-en a IX. kerületben haltak meg, országszerte mintegy 20 ezer áldozatot szedtek a légitámadások. Csaknem tízezer amerikai gép: összesen 3048 B17-es repülő erőd és 6370 B24-es Liberátor nehézbombázó 9400 bevetésen több mint 26 ezer tonna bombát dobott le a mai Magyarország területére.

B-17-esek Debrecen fölött, dolgozik a magyar légvédelem is (Fortepan/National Archives)

„Véletlen” volt

A végére érdekességként: a legtöbb fővárosi emberáldozatot követelő légitámadás félig-meddig a véletlen művének volt tekinthető. Két amerikai kötelék (wing) indult az olaszországi bázisról, az egyik „hagyományos”, a másik gyújtóbombákat vitt, hogy a bombázás után, mintegy befejezve a pusztítást lángba borítsák a romokat. Az egyik wing azonban tévedésből Belgrádnak vette az irányt, míg a másik, a gyújtóbombákat szállító egyedül ért a már megszokott Észak-Csepel és Ferencváros fölé.

Rádión kértek utasítást, a válasz pedig az volt, hogy ha már ott vannak, dobják le a terhüket.

Ugyanezt a parancsot kapta a csaknem negyven perccel később felzárkózó másik kötelék is, amely a lent tomboló tűz miatt képtelen volt behatárolni a célpontokat. Iszonyú volt a szórás, a Nagyvárad térre, de még Kispestre is esett bomba. 1052 ember halt meg, több ezren megsebesültek.

(Kiemelt kép: Fortepan/National Archives)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Passerbys cross a street in the city centre of Cottbus, Germany, 23 January 2018. Cottbus is becoming the scene of ugly attacks between Germans and foreigners. The rage is let out in the nice corners of Cottbus, not in the areas dominated by prefabricated buildings. Photo: Patrick Pleul/dpa-Zentralbild/ZB
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.