Tudomány

Bénán repült a leghíresebb szárnyas dino

24.hu
24.hu

2018. 03. 16. 11:12

Az Archaeopteryxnek keményen el kellett rugaszkodnia a földtől, hogy szapora szárnycsapkodással rövid távot megtegyen a levegőben. Mint a mai fácánok.
Korábban a témában:

Az Archaeopteryx nagyjából 150 millió évvel ezelőtt élt a mai Dél-Németország területén, első fosszíliája 1861-ben került elő Bajorországból. Méretében és külsejében is a mai szarkára hasonlított, legfeljebb félméteres hosszúságúra nőhetett. Széles, lekerekített végű szárnyai voltak, tollazata a mai madarakéhoz hasonlított, egyébként hüllőszerű volt: állkapcsában éles fogakkal, hosszú csontos farokkal és három ujjal, amelyek meghajlott karomban végződtek.

Az Archaeopteryx első fosszíliája 1861-ben, Bajorországban került elő. Tudományos körökben azóta is élénk vita tárgyát képezi, hogy a teremtmény vajon a talajon mozgott-e, esetleg „vitorlázó repüléssel” közlekedett, vagy képes volt tényleg repülni. A maradványok kémiai vizsgálata során most kiderült: szárnycsontjainak felépítése megegyezik azon modern madarakéival, amelyek heves szárnycsapkodással tesznek meg rövid repülési távokat.

Az Archaeopteryx erőssége a hirtelen elrugaszkodással induló gyors szárnycsapkodás volt. Olyasmire gondolunk, mint a fácánok és a fürjek. Amikor ezek megpróbálnak kitérni egy ragadozó elől, akkor gyorsan felreppennek, rövid ideig vízszintesen repülnek, majd futva menekülnek tovább

– idézi az MTI a kutatást vezető Dennis Voetent, a franciaországi Grenoble-ben működő Európai Szinkrotron Intézet munkatársát.

A kutatók szerint az, hogy az Archaeopteryx már nagyjából 150 millió évvel ezelőtt képes volt így repkedni azt mutatja, hogy a dinoszauruszok repülési képessége jóval előbb kifejlődhetett. A szakemberek egykor az első madárnak gondolták az Archaeopteryxet, ma már azonban repülő dinoszauruszként tekintenek rá.

(Kiemelt kép: JULIUS CSOTONYI / LEEMAGE)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

View of the Cerro Azul, in the Serrania La Lindosa -which had been declared Protected Archaeological Site of Colombia last May- in the Amazonian jungle department of Guaviare, Colombia, on July 2, 2018. 
Both the Serranias of Chiribiquete and La Lindosa had been closed to outsiders for many years during the armed conflict and are now opening up to scientific research.  / AFP PHOTO / Diana Sanchez

Egy lépésre vagyunk az összeomlástól

Kommentek

Pusztazámor, 2012. május 24.
A Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ lerakójának tetején ürít egy kukásautó. A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. kukásautói szállítják a Budapesten keletkezett szemét egy részét a telepre.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.