Tudomány

Megéri a kádba pisilni. És a csapba?

Zuhanyzás közbeni vizeléssel rengeteg ivóvizet spórolhatunk meg, aminek ugye minden cseppje kincs, ezért nem kérdés, hogy kifizetődő-e. Pénzügyi szempontból is feltehetjük a kérdést: megéri évi 1740 forintért a zuhanyzóba engedni a kisdolgot?

A jelen lévők mindig kivételt képeznek, de bizonyára mindenki hallott már olyanról, hogy valaki vagy valakik alkalmasint, netán rendszeresen a kádba engedik ki a sárga felesleget zuhanyzás közben. Sőt, azt is rebesgetik, egyesek simán a csapba is elvégzik kisdolgukat.

Utóbbi nyilván férfiakra jellemző, a nők ebben az esetben az ellentábort erősítik:

ha apát rajta kapják, bizony lesz ő minden, csak rendes ember nem.

Aki bevallja, és aki hazudik

Nem tudni a kiakadás pontos okát, talán mert ők nem tudják végrehajtani, de a lényeg inkább az, hogy igazuk van. Tényleg nem higiénikus. Bárhogy igyekszik az ember, nem tudja maradéktalanul leöblíteni a szétfröccsent nedvességet, ami később baktériumok melegágya lesz. Arról nem is szólva, ha a fogkefe a csap szélén van, a kéztörlő is általában közel… Szóval a csapba inkább ne.

A kád már teljesen más kérdés, és elfogadottsága sem mutat a fentiekhez hasonló markáns eltérést. Sőt, az egyik legnépszerűbb amerikai humorista (egyébként részben magyar származású) kerek-perec megmondta:

A világon kétféle ember létezik: akik bevallják, hogy a kádba pisilnek zuhanyzás közben, és a mocskos hazudozók.

Iszonyatos mennyiséget húzunk le a wc-n

Innentől kezdve fordul a téma komolyra, hiszen az ivóvíz köztudottan az emberiség legdrágább kincse. Márpedig ha minden kisdologra ráürítünk egy tartálynyi vizet a WC-ben, az pazarlás. Persze, vannak víztakarékos tartályok is, de számoljunk nagyban.

Az IFL Science számításai szerint egy átlagos wc-tartály hat liter vizet tartalmaz. Egy embernek normál esetben 24 órán belül hét alkalommal szabadul meg a vizelet formájában a salakanyagoktól, ami 7×6, azaz 42 liter vizet jelent naponta.

Vonatkoztassunk most el attól, hogy a kisdolgot igen könnyen össze lehet kötni a székeléssel, és utóbbinak bizony szüksége van annyi öblítővízre, ami a tartályon kifér. Kellemest a hasznossal, így már nem beszélhetünk pazarlásról, de hogy ne vesszünk el a szokások generálta számok között, maradjunk a napi hét alkalomnál.

Egy személy így éves szinten 15 330 liternyi ivóvízzel kíséri le folyékony feleslegét a csatornába. Tízmillió magyarral számolva ez 153,3 milliárd litert jelent, azaz 153,3 millió köbméternyi vizet. Ilyenkor szokták az olimpiai úszómedencéket emlegetni, amelyek térfogata 2500 köbméter, vagyis

61 200 medencét lehetne ennyi vízzel megtölteni.

Fotó: Thinkstock

Magyarország 17 milliárdot spórolhatna

Feltételezve, hogy mindenki legalább naponta egyszer lezuhanyzik, a kádba vizeléssel megspórol egy wc-tartálynyi, azaz hat liter vizet. Éves szinten ez fejenként 2190, ha pedig minden magyar így tesz, országosan 21,9 milliárd liter, 21,9 millió köbméter, 8760 medencényi vizet jelent.

Sok ez, vagy kevés? Ha úgy nézzük, hogy minden csepp elpazarolt ivóvíz nagy veszteség, akkor rengeteg.

Pénzben is ki lehet fejezni. A Fővárosi Vízművek a lakosságnak 218,95 forintért számlázza a víz köbméterét, ehhez jön a csatornázási művek 381,29 forintos csatornahasználati díja. Összességében tehát egy köbméternyi vízért 600,24 forintot kell fizetnünk – legalábbis a fővárosban.

A fejenként évi 2,19 köbméter 1740, 10 millió emberre nézve 17,4 milliárd forintot jelent. A pénztárcához szóló kérdést már mindenki maga válaszolja meg, így hangzik:

érdemes évi 1740 forintért a kádba pisilnem?

Bárhogy is szól a válasz, a végére egy jótanács: érdemes az elején elengedni, mert ha lefolyó épp nem működik kifogástalanul, fürdés végére bokáig állunk a vizelettel kevert vízben…

Ajánlott videó

Olvasói sztorik