Napjainkban a gyermeketvárók és a terhességre készülők jelentős része, ha akarja, ha nem, belebotlik abba a kérdésbe, hogy érdemes-e a születéskor köldökzsinórvért eltetetni, annak reményében, hogy az ebből nyert őssejtek felhasználásával egy napon gyógyítható lehet gyermekük, a (leendő) testvérei vagy épp maguk a szülők.
A döntést nem könnyíti meg, hogy erre Magyarországon egyelőre csak fizetés ellenében van mód, és rengeteg bizonytalanság van azzal kapcsolatban a köztudatban, hogy mire használhatók ténylegesen ezek a sejtek.
Sokan egész kötegnyi lelettel érkeznek az őssejtbankba, hogy mi mindenre tervezik felhasználni a begyűjtött mintákat
– mondja a 24.hu-nak dr. Száraz Leonóra, a Krio Intézet tudományos igazgatója.
“Májat nem tudunk növeszteni belőle, de a nagymama szívbetegségét és a rövidlátást sem mi fogjuk megoldani” – folytatja a szakértő.
MI VAN A KÖLDÖKZSINÓRVÉRBEN?
A köldökzsinórból és a méhlepényből gyűjtött vérben rengeteg úgynevezett hemopoetikus, azaz vérképző őssejt van. Ezek részben elköteleződött, multipotens őssejtek, amelyekből a vér sejtes elemei, köztük az immunrendszer működése szempontjából kulcsfontosságú fehérvérsejtek képződnek, hasonlóan a csontvelőhöz.
A köldökzsinórból ezeken kívül kinyerhetők olyan mesenchymális őssejtek, amelyek a jelenleg folyó klinikai kísérletek alapján alkalmasak lehetnek különböző sérülések (pl. porckopások), és autoimmun betegségek kezelésére.
A vér gyűjtése szüléskor, erre rendszeresített, alvadásgátlót tartalmazó zsákokba történik, amelyeket aztán mikrobiológiai laborban dolgoznak fel. Ennek során leválasztják a terápiás értékkel nem bíró vörösvértesteket, illetve a plazma egy részét, és csak az értékes fehérvérsejtet tárolják el.
MINŐSÉGÉT MEGŐRZI
A terápiás mintát olyan speciális fagyasztó oldattal keverik össze, amely megakadályozza, hogy a fagyasztás során jégkristályok képződjenek, amelyek aztán kilyukaszthatják a sejteket. A mintákat mínusz 160-180 ºC fokon tárolják, és szükség esetén 37 ºC fokos vízfürdőben olvasztják fel.
Hogy a fagyasztott minták meddig tarthatóak meg, azzal kapcsolatban egyelőre nem áll rendelkezésre elég gyakorlati tapasztalat, de elméletileg korlátlan ideig, mondja Száraz Leonóra. Az eddigi legidősebb vérmintát tavaly Japánban használták fel, ez 25 éves volt, és sikeres volt a transzplantáció.
KINEK ÉS MIRE JÓ?
Egy súlyos leukémiás beteg eredményes kezeléséhez testsúly-kilogrammonként minimum 2 x 107 magvas sejtet kell tartalmaznia a mintának (vagyis ugyanannyit, mintha csontvelőátültetésről lenne szó). Ez azt jelenti, hogy egy átlagos térfogatú (80–90 ml-es) köldökzsinórvér általában annyi sejtet tartalmaz, amivel 45–50 kilogrammig kezelhetők a betegek. A köldökzsinórvér mennyisége tehát korlátozott, így
Ez a mennyiségi probléma ugyanakkor kevésbé jelentős, ha szem előtt tartjuk, hogy a genetikai eredetű vérképzőszervi zavarok többsége 10 éves kor alatt jelentkezik, és a legtöbbeknél már 2–3 évesen vannak jelei, ha gond van. Vagyis azon gyerekeknek, akiknek a legnagyobb szüksége van ezekre a sejtekre, általában elég egy adag vér.
RITKÁN KAPJA MAGA A MINTAADÓ
Persze ha genetikai eredetű a gond, a saját vért nem lehet alkalmazni. Ezzel el is jutottunk a köldökzsinórvér felhasználásának az egyik legnagyobb tévhitéhez. A levett vért ugyanis a legritkább esetben kapja meg az a gyerek, akitől származik a minta.
A vérképzési zavarral küzdő beteg ehelyett a testvérétől, vagy más, összeférhető donortól kapja meg az őssejteket -ezt nevezik allogén transzplantációnak -, amelyek révén aztán ő maga is meggyógyulhat. Ez alól is akadnak persze kivételek.
Magyarországon tavaly hajtották végre az első olyan köldökzsinórvér-átültetést, amely során saját köldökzsinórvért kapott egy kislány
– mondta el Száraz Leonóra. Ez az autológ transzplantáció.
Neki azonban nem vérképzőszervi rendellenessége volt, hanem az idegrendszert érintő daganatos megbetegedése. Esetében a kemoterápia által tönkretett vérképzés helyreállításában volt szükség az őssejtek beültetésére, és a beavatkozás sikeresnek is bizonyult.
CSALÁDI ÉS KÖZÖSSÉGI BANKOK
Hogy ki kapja meg a mintákat, az attól is függ, hogy milyen jellegű a sejtbank, ahol őrzik ezeket. Ezeknek ugyanis alapvetően két típusa létezik: a családi bank vagy magánbank, illetve a közösségi bank.
- Magánbank: ez, amikor a család saját költségén, saját gyermekei számára helyez el mintákat. Ezeket egészen addig csak a családtagok használhatják fel, amíg le nem mondanak erről a jogról, és fizetik a tárolást.
- Közösségi bank: a vérbankokhoz hasonlítanak, ezekben névtelenül, szöveti összeférhetőség szerint tipizálva, állami pénzen tárolják a mintákat, amelyekről előzőleg lemondott az eredeti tulajdonos, illetve jelen esetben a szülők.
Magyarországon jelenleg csak családi őssejtbankok vannak, ami meghatározza a felhasználhatóságot is.
A felnőtt felhasználás külföldön úgy is lehetséges, hogy a közösségi bankokból származó minták közül több megfelelőt is kiválasztanak egy-egy beteg kezeléséhez, és ezeket egymás után adják be a betegnek.
ÁLLAMI KEZDEMÉNYEZÉS NÉLKÜL NEM MEGY
Ha lenne közösségi bank Magyarországon, sokkal több felhasználás lenne lehetséges itthon is, magyarázza Száraz Leonóra, aki azt is hozzátette:
Az Európai Unióban minden országban van közösségi köldökzsinórvér-bank, kivéve Lettországot, Litvániát, Romániát és hazánkat.
2012-ben az Európai Parlament erőteljesen javasolta az uniós országoknak, hogy hozzanak létre közösségi bankokat, és nagyon sok ország így is tett, folytatja a szakértő. Volt, ahol tisztán állami alapon hozták létre az intézményeket, ami nagyon nagy beruházás, és volt, ahol hibrid bankok jöttek létre.
Ez utóbbi megoldás keretében a létező magánbankokat kérték fel, hogy közösségi bankként is működjenek. Ilyenkor a közösségi rész mintáinak begyűjtését, szállítását és feldolgozását az állam finanszírozza, a magánbank pedig az infrastruktúrát nyújtja mindehhez, és tárolja a mintákat.
Annak ellenére, hogy világszerte sokkal több minta van családi bankokban, mint közösségi bankokban, mivel első körben majdnem mindenki saját gyermekeire gondol a köldökzsinórvér eltételekor, nagyon hiányzik egy hazai közösségi bank
– mondja a szakértő.
Ennek létével ugyanis megnőhetne a beültetések száma, és arra is lenne lehetőség, hogy a „kinőtt” minták hasznosuljanak. A Krio Intézetben például már jelenleg is tovább őrzik azokat a mintákat, amelyekről a szülők lemondtak, annak reményében, hogy ha egyszer lesz közösségi bank itthon, ezeket átadhatják.
KÖLDÖKZSINÓRVÉR VAGY CSONTVELŐ?
Felmerülhet persze a kérdés, hogy miben jobb a köldökzsinórvér a csontvelőből vagy a perifériás vérből kinyert őssejteknél, amelyek szintén alkalmasak a vérképzőszervi problémák kezelésére.
- A legfontosabb szempont, hogy a köldökzsinórvér sejtjei éretlenebbek, ezért beültetés esetén kisebb eséllyel lökődnek ki, mint a felnőttekből begyűjtött őssejtek.
- Egy másik fontos tény, hogy míg a csontvelői szövetek esetén az összeférhetőséget 10–12 ponton kell vizsgálni, a köldökzsinórvérnél csak hat ponton kell stimmelniük a szöveti antigéneknek ahhoz, hogy megfelelő legyen a minta.
Mindebből az adódik, hogy és testvérek között például 80 százalék annak az esélye, hogy egymás köldökzsinórvér eredetű őssejtjeit nem utasítja el a szervezetük.
- Szintén fontos tényező, hogy bár a csontvelődonorok regisztere óriási, ha sikerül egy betegnek ez alapján passzoló donort találni, az még egyáltalán nem jelenti, hogy össze is jön a kezelés. Először is a regiszterbe való felvételkor a tipizálás csak 3 szöveti antigén alapján történik meg, így könnyen lehet, hogy a továbbiak vizsgálatak alkalmával derül ki, hogy mégsem beültethetők a sejtek.
- A potenciális donorok részéről továbbá a regiszterben való szereplés csak egy szándéknyilatkozat: bármikor meggondolhatják magukat, megbetegedhetnek vagy elköltözhetnek. Így ha van is összeférhető donor, annak megtalálása hónapokat vehet igénybe.
- Végül fontos szempont lehet az összevetésnél az is, hogy a köldökzsinórvér egy napon más betegségek kezelésére is alkalmas lehet. A klinikai kísérletek alapján például úgy tűnik, hogy segíti a központi idegrendszer regenerációját, így alkalmas lehet a születés előtt vagy közben bekövetkezett agyi sérülések, de talán az autizmus kezelésére is.
A PISZKOS ANYAGIAK
Minden jel arra utal tehát, hogy a köldökzsinórvér nagyon hasznos lehet, ha megőrzésre kerül. Mivel azonban itthon erre csak magánbankokban van lehetőség, az anyagi szempontokat sem lehet figyelmen kívül hagyni. A megőrzés kétségkívül nem olcsó, azonban annyira nem is drága, mint amilyennek első pillantásra tűnhet, pláne, ha összevetjük a magánpraxisokban jellemző vizsgálati költségekkel.
A gyakorlatban úgy működik a dolog, hogy a szerződéskötéskor a gyűjtéshez szükséges szett árát kell kifizetni, ami nagyjából 25 ezer forint.
Előfordulhat például, hogy nem jön össze az őssejtbank által előírt minimális mennyiségű köldökzsinórvér, és ilyenkor nem kell fizetni a továbbiakért. Egyáltalán nem szükséges továbbá a legdrágább, leghosszabb időre szóló csomagot választani (hiszen ahogy már említettük, a mintákat idővel valószínűleg kinövik a gyerekek). Mindig vannak kedvezmények, akciók, részletfizetési lehetőségek is, és persze bármikor le lehet mondani a mintáról.
A legdrágább az egész procedúrában a feldolgozási rész, ennek során ugyanis rengeteg költséges laborvizsgálatot kell elvégezni. Az anyavért is megvizsgálják, és minden vizsgálatot megismételnek, ami a terhesgondozás során elő van írva, hogy azonosítsák a vérben található ellenanyagokat és esetleges fertőzéseket.
Továbbá vércsoport-meghatározást, életképesség-, őssejtszám-, sterilitásvizsgálatokat is végeznek a szakértők. Ezekhez a közösségi bankok esetében még hozzájön az összeférhetőségi vizsgálat, vagyis a HLA-tipizálás is, hogy a minta a továbbiakban kereshető legyen.
A testvérek közötti jó szöveti összeférhetőség miatt ugyanakkor a szakértők szerint ha azok minimum átlagos térforgatúak voltak. Köldökzsinórból pedig egyetlen egy is elég családonként, hiszen az ebből kinyerhető mesenchymális őssejtek gyakorlatilag korlátlanul szaporíthatók és semlegességük miatt bárkinek adhatók.
ORVOSI JAVASLAT
Ha orvosi javaslatra történik a köldökzsinórvér tárolása, mert mondjuk az első gyereknél vérképzőszervi rendellenesség jelentkezett, amely kezelhető lehet köldökzsinórvérrel, akkor a bankok általában ingyen vállalják a testvér mintájának tárolását. Száraz Leonóra elmondása szerint a Krio Intézetben jelenleg nagyjából 30 ilyen család mintáit őrzik.
A legutóbbi beültetés is ilyen sejtekkel történt: a kislánynál 2 évesen állapítottak meg leukémiát, amit – kezdetben úgy tűnt -, sikeresen kezeltek kemoterápiával. Közben született egy testvére, akinek orvosi javaslatra elrakták a köldökzsinórvérét.
Ez nagyon jó döntésnek bizonyult, a betegség ugyanis a gyermek 6 éves kora után kiújult és már nem lehetett kemoterápiával kezelni. A bankból kikért minta viszont kiválónak bizonyult a terápiához: nagyon nagy számban tartalmazott őssejteket, és nagyon jó szöveti összeférhetőség is jellemezte, így a beültetés sikeres volt.
amelyekhez a magánbankokból származó, illetve külföldi közösségi bankokból az állam által vásárolt mintákat használtak. (A Krio Intézet bankjából eddig négy mintát használtak fel.)
Senki sem azzal a céllal tároltatja el ezeket a mintákat, hogy közben reméli, majd egyszer felhasználásra kerül. Mindenki úgy köti meg a szerződést, hogy azt reméli, soha az életben nem kell felhasználni ezeket. Ahogy a szakértő is fogalmaz:
Egy esélynek, egy lehetőségnek gondolják, arra a nem kívánt élethelyzetre, ha vérképző őssejtek felhasználása válna szükségessé.
(Kiemelt fotó: Pixabay)
