Tudomány
Christmas nativity background or christmas card

365 az 1-hez, hogy Jézus ma született

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2017. 12. 25. 07:00

Több dátum is adja magát, de mai elvárásainknak megfelelő válasz nincs arra, mikor született Jézus. Annak idején senki nem tartotta fontosnak megemlíteni, és az ókori szerzők arról is gondoskodtak, hogy zsákutcába tereljék a modern kutatást.
Korábban a témában:

Ha Jézus valós történelmi személy volt – márpedig legjobb tudásunk szerint az volt – akkor egy adott év adott napján kellett születnie. Hogy mikor, azt ilyen időbeli távlatból a tudomány segítségül hívásával is nagyon nehéz megállapítani, bár a vele kapcsolatban fennmaradt nagy mennyiségű forrásadatot tekintve azt gondolnánk, nem lehetetlen küldetés. Pedig az.

Teljes bizonyossággal annyit lehet megállapítani, hogy akármilyen furcsán hangzik is, valamikor a Krisztus születését alapul vevő időszámítás előtti 3. és az utáni 10. év közti időben látta meg a napvilágot.

A pontos dátum nem ismert, és maga a keresztény hagyomány is több időpontot azonosított.

Ki volt Jézus?

Hogyhogy semmit nem tudunk arról, amiről olyan sokat vélünk tudni? A laikusként vártnál sokkalta logikusabb választ Geréby György filozófus, filozófiatörténész, a Közép-Európai Egyetem Középkortudományi Tanszékének docense adta meg a 24.hu-nak.

Már azt az alapvető kérdést is nehéz megválaszolni, hogy Jézus valós történelmi személy volt-e? Nehéz, mert erre csak a szóbeli hagyományt jóval a halála után lejegyző források szólnak, és ezek bármilyen bőségesek, mégiscsak közvetett bizonyítékok. Az indirekt tanúságok mégis elég meggyőzők ahhoz, hogy lehessen tudományos konszenzus a kérdésben: Jézus élő, létező történelmi személy volt.

Az alapvető probléma a születési dátum bizonytalanságán túl azzal az egyszerű kérdéssel kezdődik, hogy ki volt ő? Pusztán ember, próféta, vagy a megtestesült Ige, „az élő Isten fia” (Máté 16:16)?

Minden a válaszon múlik, ráadásul adott kor válaszán, ami bő két évezreddel ezelőtt még nem a mai, mindent méricskélő, definiáló és hitelesítő elvárásaink szerint alakult. Nagyon nem.

Ablestock
Fotó: Thinkstock

Szégyellték a testet

A korai kereszténység legkimagaslóbb ünnepe a húsvét és a pünküsd volt, Jézus feltámadása a kereszthalál után, illetve a Szentlélek eljövetele. A korai kereszténységben sokan gondolták úgy, hogy az égi születésnap az igazi ünnep, a mártírok halálának dátumára emlékeztek, mert ez egyben mennyei újjászületésük ideje is.

Az első századokban tehát az sem volt egyértelmű, hogy maga az evilágra való fizikai születés üdvözlendő-e? A hangsúlyok máshol voltak, a kor vezető gondolkodói közül sokan egyenesen szégyellték a testüket, mint a léleknek a halállal terhelt átmeneti szállását.

A korai időkben még az sem volt magától értetődő, hogy Jézus emberi testben való megszületése egyáltalán megemlítendő, üdvözítendő esemény-e, ezért hosszú ideig »hivatalosan« periférián maradt

– világít rá Geréby György.

Aranyszájú szent János nevezi először Krisztus születését minden más ünnep „anyaünnepének” a negyedik század vége felé.

Az újjászülető Nap

A kereszténység egyes marginális csoportjai korábban is megünnepelték Jézus születését,  de „hivalos ünnep” csak az V. században lett. Ennek alapját a keresztény teológia fejlődése adta meg, ami már nem ódzkodott a világi születéstől, hiszen az Ige Jézusban testté, húsból lévő testté lett.

A születés napjának meghatározásánal korábban a teremtésből indultak ki: amikor Isten a negyedik napon elválasztotta a nappalt az éjszakától (Gen 1:14), akkor nyilván két egyenlő részre osztotta a napszakokat, vagyis a negyedik nap a tavaszi napéjegyenlőség napja kellett legyen.  A III. századtól találjuk azt, hogy a Születést március végén, április elején ünnepelték, mint az igazság napját egy Malakiás-prófécia alapján.

Az V. században aztán zsinati határozat emelte be Jézus földi születését az ünnepek közé, a dátumot pedig a téli napforduló idejére, december 25-ére tették.

Nem véletlenül, az archaikus világban ez volt a fény újjászületése, a Napisten ünnepe. A keresztény magyarázat szerint nem arról van szó, hogy az egyház átvette volna a pogány ünnepet: hanem a régi Nap helyén Jézusban új, az igazi Nap kel fel, ami a pogány elemet az igazi jelentéssel újítja meg. A Napisten fénye tehát Jézussal áradt szét a világon.

Azonban volt a decemberi dátumnak taktikus oka is: ha húsvét környékén hagyják, elhomályosulhatott volna.

Silhouette Jesus and the sunset
Fotó: Thinkstock

Milyen színű volt Caesar lova?

Hivatkozva a már említett relatív forrásbőségre a XXI. század embere joggal vár megoldást a tudománytól. A Biblia viszont nem utal a születés dátumára: az Újszövetségben Máté és Lukács ír a születésről, de sem hónapot, sem időszakot nem említenek. A hagyomány helyszínt is többet tart számon, mint az úgynevezett Jakab ősevangéliumban, ami az eseményt részletesen megjelenítő, nagy hatású apokrif irat. A jól ismert istálló és pásztor idill jóval később, a középkorban, illetve a reformáció után nyerte el mai alakját.

Forráskritikai megközelítéssel évszázadok óta folynak próbálkozások, itt például ezek alapján arról írtunk, Jézus valamikor szeptember környékén jöhetett világra. Csakhogy a bibliai szövegek, apokrif iratok ilyen jellegű vizsgálata mindig zsákutcába vezet – mondja Geréby György, és így indokolja:

Az ókor embere számára nem a tényeket objektíve részletező történetírás volt a fontos dolog. A szerzők számára nem az számított, hogy pontosan mi is történt, hanem hogy miért történt, mi volt a lényeg, és milyen üzenetet küld a jelenhez. Azt emelték ki, ami mondanivalójuk szempontjából fontos volt, a többit esetleg meg sem említették.

Ezzel eljutottunk odáig, hogy a modern elvárásoknak megfelelő módon lehetetlen megválaszolni azt az egyszerűnek tűnő kérdést: mikor született Jézus? Biztosan megtörtént, de hogyan és mikor, azt nem tudjuk. Számtalan hasonló eset létezik, a filozófiatörténész végszóként elhangzó példája kiválóan megvilágítja az egész problémakört.

Julius Caesar új fejezetet nyitott a történelemben, amikor a Rubicont átlépve Róma ellen indult. De milyen színű volt a lova? Nem tudjuk. Senki nem  tartotta fontosnak, mert nem volt jelentősége. Hiába próbálna nyomozni a történész, ugyanúgy csak találgatásokba bocsátkozhatna, mint Jézus, a valós történeti személy születési dátumát kutatva.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.