A klímakonferencián a Globális Szénprojekt (Global Carbon Project) hozakodott elő az elkeserítő statisztikákkal: 2014 és 2016 között nagyjából stagnált a globális szén-dioxid-kibocsájtás, idén azonban várhatóan legalább 2 százalékkal növekedni fog.
Ez elég elkeserítő annak fényében, hogy lassan már 100%-ban megújulókat használó energiaszektorról beszélünk, közben pedig nemhogy haladunk előre a párizsi klímaegyezményben meghatározott úton, de egyenesen visszafelé is lépdelünk.
Túl gyorsan növekszünk, és túl lassan zöldülünk
A prezentált kutatás szerint két oka van annak, hogy a szénkibocsájtásunk növekszik:
- egyrészt Kína és India ipara sokkal gyorsabban növekszik, mint amire számítottunk,
- másrészt az Egyesült Államok és Európa nem zöldül olyan tempóban, amilyenben a megfelelő átálláshoz kellene.
Utóbbival egyébként Németország kapcsán már itt is foglalkoztunk.
A 2017-es kibocsájtások 28 százalékáért Kína felelős, amely 3,5 százalékkal több károsanyagot juttat a környezetbe, mint tavaly. India kibocsájtása is 2 százalékkal nőtt a 2016-os számokhoz képest. Bár az EU és az USA kibocsájtása némileg csökkent (0,2 és 0,4 százalékkal), ez még mindig
Ha nem teszünk valamit, az ipari forradalom előtti állapothoz képest 2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés is csak álom marad, a 1,5 Celsius-fokos cél pedig szóba sem kerülhet.
Még sehol nem vagyunk a 100 százalékos megújulókhoz
Ezt igazolja az, hogy a Globális Szénprojekt szerint a globális szénbüdzsénk, amely az egyezmény betartásához szükséges maximális szénkibocsájtást adja meg, a következő 20-30 évben várhatóan kifogy. Nem is csoda, hiszen 2017-ben az előrejelzések szerint 41 milliárd tonna CO2 kerül majd a levegőbe összesen, ebből 37 milliárdért az ipari tevékenységek és a fosszilis üzemanyagok égetése felel.
Nem csoda, hogy a kutatók drasztikusabb módszerekre sarkallnak, és, ahogy már korábban is írtunk róla, a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott 2020-as határidő előtt is cselekvésre szólítanak fel.
Ezt főleg a két leggyorsabban fejlődő ország, Kína és India kezdeményezésére került fel a napirendre – egyelőre határozat nem született arról, hogy kell-e majd a fejlett országoknak a következő három évben is tennie a környezetvédelemért, vagy 2020-ig haladékot kapnak a komolyabb projektekre.
(Kiemelt fotó: Pixabay)
