Tudomány

Évek óta idén nő először a károsanyag-kibocsájtás

Nagy Nikoletta
Nagy Nikoletta

újságíró. 2017. 11. 16. 07:10

Jelenleg is zajlik a 23. ENSZ klímakonferencia Bonnban, ahol a résztvevők megvitatják, mit kell tennünk, hogy képesek legyünk tartani a párizsi klímaegyezményt. Kezdhetnénk mondjuk azzal, hogy megállítjuk a szén-dioxid kibocsájtás növekedését, ez ugyanis az elmúlt évekhez képest nemhogy csökkent volna, de egyenesen nőtt is.
Korábban a témában:

A klímakonferencián a Globális Szénprojekt (Global Carbon Project) hozakodott elő az elkeserítő statisztikákkal: 2014 és 2016 között nagyjából stagnált a globális szén-dioxid-kibocsájtás, idén azonban várhatóan legalább 2 százalékkal növekedni fog.

Ez elég elkeserítő annak fényében, hogy lassan már 100%-ban megújulókat használó energiaszektorról beszélünk, közben pedig nemhogy haladunk előre a párizsi klímaegyezményben meghatározott úton, de egyenesen visszafelé is lépdelünk.

Túl gyorsan növekszünk, és túl lassan zöldülünk

A prezentált kutatás szerint két oka van annak, hogy a szénkibocsájtásunk növekszik:

  • egyrészt Kína és India ipara sokkal gyorsabban növekszik, mint amire számítottunk,
  • másrészt az Egyesült Államok és Európa nem zöldül olyan tempóban, amilyenben a megfelelő átálláshoz kellene.

Utóbbival egyébként Németország kapcsán már itt is foglalkoztunk.

Fotó: Flickr/Lei Han

A 2017-es kibocsájtások 28 százalékáért Kína felelős, amely 3,5 százalékkal több károsanyagot juttat a környezetbe, mint tavaly. India kibocsájtása is 2 százalékkal nőtt a 2016-os számokhoz képest. Bár az EU és az USA kibocsájtása némileg csökkent (0,2 és 0,4 százalékkal), ez még mindig édeskevés ahhoz, hogy tartani tudjuk a párizsi klímaegyezményben foglaltakat.

Ha nem teszünk valamit, az ipari forradalom előtti állapothoz képest 2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés is csak álom marad, a 1,5 Celsius-fokos cél pedig szóba sem kerülhet.

Még sehol nem vagyunk a 100 százalékos megújulókhoz

Ezt igazolja az, hogy a Globális Szénprojekt szerint a globális szénbüdzsénk, amely az egyezmény betartásához szükséges maximális szénkibocsájtást adja meg, a következő 20-30 évben várhatóan kifogy. Nem is csoda, hiszen 2017-ben az előrejelzések szerint 41 milliárd tonna CO2 kerül majd a levegőbe összesen, ebből 37 milliárdért az ipari tevékenységek és a fosszilis üzemanyagok égetése felel. Ahhoz képest, hogy 2050-re már teljesen megújuló áramról kellene működnie az egész bolygónak, ez elég elkeserítő eredmény.

Nem csoda, hogy a kutatók drasztikusabb módszerekre sarkallnak, és, ahogy már korábban is írtunk róla, a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott 2020-as határidő előtt is cselekvésre szólítanak fel.

Ezt főleg a két leggyorsabban fejlődő ország, Kína és India kezdeményezésére került fel a napirendre – egyelőre határozat nem született arról, hogy kell-e majd a fejlett országoknak a következő három évben is tennie a környezetvédelemért, vagy 2020-ig haladékot kapnak a komolyabb projektekre.

(Kiemelt fotó: Pixabay)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

View of the Cerro Azul, in the Serrania La Lindosa -which had been declared Protected Archaeological Site of Colombia last May- in the Amazonian jungle department of Guaviare, Colombia, on July 2, 2018. 
Both the Serranias of Chiribiquete and La Lindosa had been closed to outsiders for many years during the armed conflict and are now opening up to scientific research.  / AFP PHOTO / Diana Sanchez

Egy lépésre vagyunk az összeomlástól

Kommentek

Passerbys cross a street in the city centre of Cottbus, Germany, 23 January 2018. Cottbus is becoming the scene of ugly attacks between Germans and foreigners. The rage is let out in the nice corners of Cottbus, not in the areas dominated by prefabricated buildings. Photo: Patrick Pleul/dpa-Zentralbild/ZB
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.