Az alvás szerepe a tanulásban és az „emlékek rendezésében” többé-kevésbé közismert, de hogy közben milyen folyamatok játszódnak le, és pontosan hogyan is működik ez az egész, arról ma még a tudomány is csak találgat. Ezért is jelentős az ELTE Etológia Tanszék és az MTA TTK kutatóinak friss tanulmánya, amely a Scientific Reportsban jelent meg.
Az alvási orsó és a tanulás
A csapat a kutyák alvásfüggő tanulását vizsgálta. Alapkutatásról van szó, vagyis a cél nem a nagy áttörés volt, az eredmények a későbbi vizsgálatok megalapozását szolgálják. Esetünkben a teljesség igénye nélkül:
- emberi pszichés betegségek, alvásproblémák gyógyítását,
- a tanulás elősegítését,
- rendőrségi, segítő és egyéb munkakutyák egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb kiképzését.
De kezdjük az elején: az alvási folyamat szerepe a tanulás terén egyértelmű, de sok részletet még nem ismerünk. Azt viszont biztosan kijelenthetjük: az úgynevezett alvási orsó több eleme is összefügg a tanulással.
Egy, az EEG-jelben megjelenő, orsó alakú mintázatról van szó, amelyről emberek esetében már bizonyított: az alvási periódus alatt mért orsók száma összefügg a korábban tanultak sikeres rögzülésével
– magyarázza a 24.hu-nak Kis Anna, az MTA TTK munkatársa.
Kutya és ember hasonló
Az új kísérlet kutyáknál vizsgálta ugyanezt. Az állatok fejére vízzel lemosható ragasztóval rögzítették az elektroenkefalográf (EEG) elektródáit, majd több alkalommal is méréseket végeztek. A hangsúly azon volt, miként köszön vissza alvás közbeni agyhullámaikban a korábban megtanított parancsszavak megszilárdulása. Ehhez olyan egyszerű vezényszavakra okították őket mint az ül vagy fekszik, ám tették ezt angolul.
Magyarul a kutyánál kimutatott alvási orsók mind frekvenciájukat (9-16 hullám egy másodperc alatt), mind időtartamukat (egy-egy orsó 0,5-5 másodperc hosszú) tekintve nagyon hasonlóak az emberéhez, és az alvás közben kirajzolódó orsók száma arányban áll a tanulás sikerével. Akárcsak nálunk.
A szukáknak jobban ment
És itt jön még egy eredmény, ami a laikus számára talán még érdekesebb az alvási orsóknál:
Az alvási orsók – akárcsak az embereknél – gyakrabban jelentek meg a nő ivarú egyedek agyhullámaiban, és a szukák a tanulási feladatokban is nagyobb sikert értek el, mint a kanok
– jegyzi meg a szakember.
Persze ez nem azt jelenti, hogy a férfiak és a hím kutyák „nehézfejűek” lennének, hanem csak rávilágít, a nemek közti eltérések mennyire egybe vágnak a két fajnál.
Amellett, hogy a tanulási képességek minden esetben egyénfüggők, vannak olyan feladatok amelyekben a férfiak, másokban a nők teljesítenek jobban. Egyszerűen így működünk. A kutatás eredménye most azt valószínűsíti, hogy a kutyáknál is így van, és a vezényszavak tanulása a szukáknak esetleg könnyebben megy. Általánosítani persze itt sem lehet, az egyed adottságai felülírhatják a statisztikát – emeli ki Kis Anna.
A kutatás a Szenior Családi Kutya Program részeként készült, az eredmények a Scientific Reportsban jelentek meg október 11-én. A tanulmány szerzői:
- Ivaylo Iotchev – ELTE Etológia Tanszék,
- Kis Anna – MTA TTK,
- Bódizs Róbert – Semmelweis Egyetem,
- Gilles van Luijtelaar – Radboud Egyetem, Hollandia,
- Kubinyi Enikő – ELTE Etológia Tanszék.
(Kiemelt kép forrása: MTA)
