A Journal of Geophysical Research folyóiratban megjelent tanulmányban a szerzők azt írják, a Gale-kráterben 10-100-szor több a germánium és a cink, mint a meteoritokon tanulmányozott marsi kéregben. A földön a két elemet együtt általában magas nyomású folyadékokban, például hidrotermális kürtőkből származó vízben lehet megtalálni.
Nem ez az első alkalom, amikor a hidrotermális tevékenység nyomára bukkantak a vörös bolygón. A szakértők régóta tudják, hogy a Marsnak egykor aktív tűzhányói és hatalmas vízfelületei is voltak, így az egykori felszín alatti geotermikus tevékenység létezésére is következtettek már korábban.
Az új felfedezés elsősorban a Curiosity újabb vizsgálatainak megtervezése miatt fontos.
Jeff Berger, a Nyugat-Ontarioi Egyetem munkatársa és a tanulmány vezető szerzője szerint a hőmérséklet és a kémiai anyagok olyan környezetet teremthettek a vörös bolygón, amely alkalmas volt az élet kialakulására és fenntartására.
A Gale-kráter 3,8-3,5 milliárd éve jött létre egy becsapódással. A 154 kilométer széles területet később víz árasztotta el, így több száz millió év alatt néhány kilométernyi üledék gyülemlett fel a régióban. Később a szél hatására a lerakodások erodálódtak. A Gale-kráter egyedi története miatt napjainkban remek helyszín a marsi kutatásoknak.
A lehetséges hidrotermális aktivitás felfedezése miatt a Curiosity missziója még érdekesebbé vált. Az, hogy egykor forró víz volt a bolygón, nem feltétlenül jelenti azt, hogy az élet is kifejlődött. Az új adatok ugyanakkor árnyalják a a korai Mars lakhatóságáról kialakított képet. Ha kiderül, hogy a Gale-kráterben a múltban kiterjedt hidrotermális rendszer helyezkedett el, az jelentősen megváltoztathatja a kutatók elképzelését a térség történetéről.
