A Riksdagban nagy aránnyal elfogadott javaslat alapján Svédország lesz az első állam, amely növeli vállalását a párizsi egyezményhez képest. A kormány most azon munkálkodik, hogy létrehozzon egy független, éghajlattal foglalkozó tanácsot, amely nem csak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének folyamatát ellenőrzi majd, de négyévenként új irányelveket is ki fog dolgozni.
Az új program a korábbi tervre épül, melyben szintén az energiatermelés teljes szénmentessé alakítását vállalták. A skandináv ország már most figyelemreméltó eredményeket ért el.
Az első nagyobb feladat az lesz, hogy 2020-ra 50 százalékban álljanak át a megújuló energiaforrásokra az áram előállításában – a klímaegyezményben ezt a célt még 2028-ra tűzték ki. Jelenleg az energia 83 százaléka atom- és vízerőművekben jön létre.
Bár a közvélemény meggyőzése nem lesz könnyű, a kormány már így is rengeteg olyan programot hozott létre, amely a bioüzemanyaggal hajtott és elektromos autók, teherautók és buszok használatát támogatja.
A végcél az, hogy 85 százalékra csökkentsék a teljes kibocsátását, illetve jelentősen növeljék a fatelepítést. Svédország külföldön is befektetne, hogy segítse más országok környezetvédő projektjeit.
Isabella Lovin, svéd klímaminiszter és miniszterelnök-helyettes szerint a parlament döntése azt mutatja, hogy Svédország továbbra is vezető szerepet tölt be a párizsi megállapodás ambiciózus céljainak elérésében.
Érdekes, hogy Svédország klímapolitikája mennyiben különbözik a Trump vezette Egyesült Államok hozzáállásától. Az amerikai elnök a közelmúltban jelentette be, hogy visszalép a párizsi egyezménytől. Döntésével nem csak saját országát, de az egész világot bajba sodorhatja.
