Tudomány

India nagyságú terület veszhet el az örök fagy földjeiből

A szakértők régóta tudják, hogy a permafroszt összterületének nagysága folyamatosan csökken a globális felmelegedés miatt - az örökfagyként is ismert kifejezés olyan talajt jelöl, amely legalább két éven át folyamatosan fagyott. Egy Szibériában és Kanadában elvégzett új kutatás szerint azonban a helyzet sokkal rosszabb, mint ahogy eddig gondoltuk.

Az elemzés kimutatta, hogy a korábbi számításokhoz képest 20 százalékkal több permafroszt terület fog eltűnni a jövőben. Az örökfagy visszaszorulásával a földben található növényi és állati maradványok bomlása is felgyorsul, ezzel pedig olyan gázok szabadulhatnak fel, melyek jelentősen erősítik az üvegházhatást.

A brit, norvég és svéd szakértőkből álló csapat szerint vizsgálatuk az eddigi legátfogóbb kutatás, amely az állandóan fagyott talaj kiterjedése és a klímaváltozás közti összefüggéssel foglalkozott. A tudósok közvetlen a talajvizsgálatok mellett éghajlati modelleket is használtak a kutatás során.

Nature Climate Change-ben megjelent tanulmány alapján a mai permafroszt területek 40 százaléka veszhet el, ha az ipari forradalom előtti átlaghoz képest 2 Celsius-fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet.

Ez azt jelenti, hogy minden egyes Celsius-foknyi melegedéssel nagyjából 4 millió négyzetkilométernyi örökfagy tűnhet el. Ez valamivel nagyobb, mint India területe.

Sarah Chadburn, a Leeds-i Egyetem kutatója szerint már a 1,5 fokos stabilizáció is 2 millió négyzetkilométernyi permafrosztot mentene meg. A szakértő úgy véli, a rendkívül ambiciózus párizsi klímaegyezmény határt szabhatna az olvadásnak.

Mikor a fagyott talaj olvadni kezd, bomlásnak indulnak a földben található korábban fagyott szerves anyagok. A folyamattal szén-dioxid és metán szabadul fel, ezek a gázok pedig jelentősen növelik az üvegházhatást. Mivel sok szakértő úgy gondolja, hogy jelenleg az állandóan fagyott talajban több szén-dioxid van, mint a légkörben, az örökfagy olvadásának megállítása kiemelten fontos feladat.

A vizsgálat során a kutatók a Szibériai talaj változásait elemezték. Ehhez a tundráról az 1960-as és 1980-as években készült részletes műholdfelvételeket is felhasználták, így ugyanis rendkívül pontosan mérhették fel a térség alakulását.

Az elemzés kimutatta, hogy az 1960-as évek óta a tundra bizonyos részein 26 százalékkal gyarapodtak a fás régiók és a bozótosok. Ez azért probléma, mert a növényzettel borított sötétebb területek jobban elnyelik a Nap sugarait, így tovább melegítik a környezetet.

A kutatók bíznak benne, hogy az új, pontosabb adatoknak köszönhetően jobb stratégiákat lehet majd kidolgozni a permafroszt csökkenésének megállítására.

(IFL Science)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik