Tudomány

Így nézne ki, ha egy pusztító aszteroida csapódna az óceánba

A Los Alamos Nemzeti Laboratórium kutatói hozták létre azt a szimulációt, amely néhány lehetséges aszteroida-becsapódást mutat be. A szakértők azt is leírták, milyen hatásokkal járnának a különböző típusú ütközések.
Korábban a témában:

Kevés olyan ember van, aki még nem gondolkodott el azon, hogy vajon mi is történne, ha egy nagyobb, űrből érkező objektum találná el a Földet. A legtöbben valószínűleg úgy képzelik el a jelenséget, hogy az égitest valamelyik kontinenset, vagy – ahogy a legtöbb katasztrófafilmből megtanultuk – egyenesen egy világvárost talál telibe.

Ha azonban abból indulunk ki, hogy bolygónk felületének közel 71 százaléka víz, sokkal valószínűbb, hogy az objektum valamely tengerbe vagy óceánba csapódjon. A szakértők is ebből az elképzelésből indultak ki.

A kutatók arra jutottak, hogy amennyiben az égitest a vízbe zuhanna, nagyjából 20 kilométerre a parttól, akkor a becsapódástól keletkező szökőár, lökéshullám, forróság és hurrikán erejű szél együttesen gyakorlatilag mindent elpusztítana, ami a közeli szárazföldön található.

Kicsit nehezebb megjósolni, hogy pontosan mi történne, ha az objektum a partoktól jóval távolabb érné el a felszínt. Éppen ezért a szakértők három különböző tényező szerint készítették el a szimulációkat. A modellezés során nem csupán az aszteroida méretét és a becsapódási szöget vették figyelembe, hanem azt is, hogy az égitest felrobban-e a földet érés előtt, vagy nem.

A modellezést végül egy nagy teljesítményű számítógéppel oldották meg, amely 3D-s környezetben készítette el a különböző forgatókönyveket.

A szakértők az elemzés során arra jutottak, hogy az egyes körülmények más-más hatásokat váltanának ki. Bizonyos esetekben az ütközéssel olyan szökőár indulna meg, amely több száz kilométeren át végezne pusztítást. A számításokból viszont az is kiderült, hogy nem minden becsapódás eredményezne olyan cunamit, amely a partokat is eléri.

Ez persze nem jelenti azt, hogy egy ilyen ütközést végül komolyabb baj nélkül is megúszhatnánk. Ha egy aszteroida az óceán közepébe pottyanna, a becsapódás erejétől és a hatalmas hőtől óriási mennyiségű víz párologna el, emiatt rengeteg vízgőz kerülne a légkörbe. Ez pedig az atmoszférában hónapokra, vagy akár évekre is elraktározódhatna, drasztikusan növelve az üvegházhatást.

Röviden összefoglalva: mindegy, hogy az aszteroida pontosan hol érné el a vízfelületet, semmiképp sem járnánk jól.

(Via: Daily Mail)

Ajánlott videó mutasd mind

Refuelling with unleaded petrol at a petrol station in Bad Homburg vor der Hˆhe, photographed in January 1985.

Nyolcvan éven át mérgeztek minket tudatosan

A benzin ólmozása egyszerű alkohollal kiváltható lett volna, ám literenként egy centért, és az iparág feletti kontrollért cserébe az „olajipar” a már akkor is méregként ismert ólmot választotta.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.