Mit tudunk az alvásról? A legtöbben valószínűleg azt, hogy sosem elég, és hogy a vekker, a határidő, meg a hajnalban flexelő szomszéd a három legnagyobb ellensége. De még mit tudunk róla? Például az alábbi 15 dolgot, amit szépen sorban megcáfolunk.
1. Mindenkinek szüksége van legalább 8 óra alvásra
A tudomány mai állása szerint ez aztán teljesen változó faktor. Van, aki tényleg ennyivel “működik” a leghatékonyabban, mások akár hat, vagy akár négy óra átlagos alvás után is képesek a maximumot nyújtani, megint mások pedig sokszor a nyolc órával sincsenek kisegítve. Hogy kinek mennyi az ideális, azt leginkább saját tapasztalásból kell eldöntenie, mivel genetikai, életkori, és aktivitásbeli faktorok összessége adja ki mindenki saját szükségletét.
2. Egy pohár sör vagy bor segít elaludni
Sajnos nem, csak egy ideig úgy érzed, mintha. Egy bizonyos alkoholszinttől ugyanis érezhetjük magunkat tompábbnak, amit akár össze is keverhetünk az álmosodással, de igazából az alkohol épp megzavarja az alvási ciklusunkat. Egy ausztrál felmérés szerint azok, akik alkoholos állapotban fekszenek le aludni, az agyi aktivitásuk alapján nem pihentető álomba merülnek, hanem végig negatív hatások zavarják a regenerálódásukat.
Az alkohol álmosító hatása és a valódi elálmosodás közötti különbséget már az 1930-as évek óta vizsgálják, és a jelenlegi tudásunk szerint italozás után a szervezet hasonló reakciókkal igyekszik gyorsabban lebontani az alkoholt, mint amivel a nap végén a fáradtságot kezeli – és ha ez a két hatás egyszerre jelentkezik, a szervezet egyszerűen nem tud kétfelé figyelni.
3. Majd hétvégén kialszom magam
Sokan zúzzák végig a hétköznapjaikat túlhajszolva, pár órás alvással, mert azt mondogatják, majd hétvégén délug alszom, és az helyrehoz. Ehelyett nem történik más, mint az, hogy a szervezetünk alapvetően egyenletes működésre programozott biológiai óráját folyamatosan megzavarjuk, öt napig a kevés, két napig a sok alvással. Bármennyire is ellenkezik a munka és egyéb faktorok által ránk pakolt kötelezettséggel, sajnos még mindig az a legjobb megoldás, ha minden nap ugyanannyit próbálunk aludni.
4. A kevés alvás csak fáradtságot okoz, az egészséget nem károsítja
Bár egy-egy álmatlan éjszaka után még nem érezhető, de a rendszeres kevés alvás konkrét egszségügyi problémák kialakulásához vezethet. Az elhízás, a diabétesz, a szívkoszorúér-megbetegedések és a stroke csak néhány ezek közül, de akár néhány kihagyott éjszaka is okozhat komoly személyiségzavarokat, fejfájást, szédülést, látásproblémákat.
5. A meleg tej elaltat
Bárcsak. Jómagam is komoly insomniában szenvedtem sokáig, ezért szinte minden népi bölcsességet kipróbáltam az elalvás megkönnyítésére. Ezek egyike a meleg tej, amiben egyébként valóban van olyan alkotóelem (jelesül a triptofán), amelyet a testünk szerotoninná alakít, ez pedig az agyunkat “álomba ringató” kémiai vegyület. Viszont a kutatások szerint egy pohár tejben a szükséges szint kevesebb mint egytizede van jelen, tehát alvás előtt legalább 2-3 litert kéne meginnunk, ezután viszont már teljesen más miatt lennének bajaink az alvással.
6. Nem szabad nap közben szunyókálni, mert este nem megy majd az alvás
Ez is csak részben igaz. Persze, ha valaki folyamatosan átalussza a napjait, valóban nehezebben alszik majd el, de néhány 10-20 perces elszunnyadás épp az ellenkező hatással jár. Aki így cselekszik (pontosabban 10-20 percig sehogy sem cselekszik), az a nap többi szakában sokkal hatékonyabb lesz és élesebb lesz a figyelme is. Emellett a rövid szundikálás javítja a memóriát, serkenti a gondolkodást és még az immunrendszerre is jótékony hatással van.
7. Csak REM állapotban álmodunk
A REM alvásszakasz neve a Rapid Eye Movement, azaz folyamatos szemmozgás rövidítése, és sokakban él az a tévhit, hogy csak ilyenkor álmodunk, és az álom hatására, az ott látott képek és történések miatt mocorog a lecsukott szemhéjunk mögött a szemünk. A legújabb kutatások szerint azonban gyakorlatilag minden alvásszakaszban álmodhatunk, melyből a két legfontosabb a REM és a non-REM. Az viszont tény, hogy nagyrészt a szemmozgással járó szakaszban álmodunk valóságtól elrugaszkodottabb, fantasztikusabb, absztraktabb dolgokat, míg a non-REM szakaszban jönnek elő hétköznapi események és helyzetek.
8. Számolj birkákat, gyorsabban elalszol
A helyzet az, hogy ennek pont az ellenkezője igaz. Egy 41 insomniás páciens bevonásával végzett kutatás szerint azokon az éjszakákon, amikor az alanyokat számolásra buzdították, sokkal nehezebben jött el az álom, mint amikor mindenféle instrukció nélkül küldték őket aludni. A szakértők szerint épp a logikus gondolatok mellőzése segíthet ellazulni, tehát ha valakinek pörög az agya, próbáljon meg relaxáló képeket, nyugodt tájakat elképzelni.
9. Ha felébresztesz egy alvajárót, akár halálra is ijesztheted
Az tény, hogy ha egy alvajáró arra ébred, hogy valahol máshol van, valamilyen szokatlan tevékenységet végez, gyakran sokkélményt, vagy zavarodottságot érez, de ez nagyon kevés ahhoz, hogy halálos legyen. Másrészt az alvajárás általában a legmélyebb alvási szakaszokra jellemző, amikor eleve nagyon nehéz valakit felébreszteni, és ha sikerül, akkor is csak nagyon lassan tér eszméletére az illető, amikor van ideje hozzászokni a helyzetéhez.
Ami megölheti az alvajárókat, az inkább valamilyen külső körülmény, hiszen nem veszik észre a terepakadályokat és egyéb veszélyeket. Az alvajárók általában egyébként is alvászavarral küzdők, gyakran insomniások, ezért a rokonokra, családtagokra, közös háztartásban élőkre hárul a felelősség, hogy biztosítsanak kényelmes, balesetmentes környezetet az illető alvóhelye környékén.
10. Ha álmodban meghalsz, a valóságban sem ébredsz fel többé
Köszönjük mindezt a Freddy Krueger filmeknek és a klisét azóta is gyakran használó alkotásoknak. Hogy ennek a mítosznak hol gyökerezik az eredete, nem tudni – talán olyan ősi ösztönökből ered, amikor a természeti népek tagjait a szabad ég alatt gyakrabban érte a halál álmukban a ragadozók és egyéb veszélyek miatt.
11. Csak a REM szakasz igazán pihentető
Csak ha álmodunk, akkor alszunk igazán? Nos, nagyon nem így van, épp a REM szakasz az, amely a legközelebb áll az ébrenléti állapothoz testi és szellemi értelemben egyaránt. Az első REM állapot általában úgy másfél órával az alvás kezdete után indul el (bár vannak, akik már elalvás után közvetlenül is képesek álmodni, de a REM és az álom közötti direkt kapcsolatot már egy korábbi pontban elvetettük).
A REM állapotot orvosilag egyáltalán nem csak a szemmozgás jelzi, ilyenkor nő a vérnyomás, sűrűbb a pulzus, és a végtagok is nehezebben mozognak. Az igazán pihentető szakaszok pont a non-REM szakaszok, amikor a teljesen takarékra kapcsolt szervezet igazán magához térhet.
12. Az orvosi altatásban lévő emberek tényleg alszanak
Az anesztézia és az alvás két teljesen különböző állapot. Az orvosi altatás alatt álló személyek agyhullámai is egyértelműen jelzik, hogy csupán tudattalan állapotban vannak, de nem produkálják az alvás közben jellemző mintákat. Sőt, szinte semmilyen agyhullámot nem bocsátanak ki, ez az állapot inkább egyfajta gyógyszer által előidézett, visszafordítható kóma.
13. Egyél pulykát vacsorára, jön az álom nemsokára
Jön a fenét, mostanában ez is csak Amerikában bukkan elő Hálaadás környékén, amikor a jóravaló polgárok amúgy is telezabálják magukat a nagyra nőtt háziszárnyassal, amit néha be se tudnak préselni a sütőbe (itt a szerző semmiképp sem egy gyerekkori amerikai tapasztalatára utal, á dehogy). Az tény, hogy a pulykában is megtalálható a már korábban emlegetett triptofán, amelyből a szervezet az alvást előidéző szerotonint állít elő, de még a tejnél is kisebb koncentrációban.
De akkor miért is alszunk el az ünnepi pulykazabálás után? A válasz inkább ott keresendő, hány adagnyi ételt sikerült magunkba tömni, az emésztés ugyanis valóban elvonja a test erőforrásait az agytól, így egy nagyobb adag vacsora lebontásától valóban úgy érezhetjük, mintha kiürült volna az agyunk. Ráadásul hiába is alszunk el könnyen egy nagyobb zaba után, az ezt követő alvás már nem lesz annyira pihentető.
14. Az öregeknek már kevesebb alvás is elég
Az, hogy az idősebbek általában kevesebbet alszanak, vagy hamarabb ébrednek, nem azt jelenti, hogy ez így jó is nekik. A JFK Medical Center kutatói szerint nem véletlen, hogy az idősebbek sokszor pihennek le nap közben is – egyszerűen csak átalakul az alvási ciklusuk, ahogy a szervezetük is. Sokan a testük természetes “romlása”, betegségek és lassuló funkciók miatt képtelenek egyhuzamban ugyanannyit aludni mint régen, de a pótlást a szervezet délutáni, vagy teljesen véletlenszerű időpontokban előtörő szunyókálásokkal követeli ki magának.
15. Az insomnia egyenlő azzal, hogy nem tudunk elaludni
Az insomnia a sokféle alvászavar egyike, ám téves azt hinni, hogy csak annyiban merül ki, miszerint a páciens képtelen elaludni. A fejlett országokban minden harmadik ember szenved a betegség valamilyen mértékű formájától, de ez különféle formában jelentkezhet. Az elalvási képtelenség mellett ez kinézhet úgy is, hogy az illető túl korán ébred és képtelen visszaludni, esetleg az éjszaka során sokszor ébred fel, és az is előfordul, hogy egy normálisnak tűnő alvás végén is úgy érzi, hogy semmit sem sikerült pihennie.
Személyes érintettség alapján is mondhatom, hogy az insomnia hátterében sokféle, akár komplex ok állhat. Lehet fizikai (légzési rendellenességek, elhízás, vérnyomás-problémák és még sok egyéb) ugyanúgy, mint lelki (depresszió, stressz, pánikbetegségek és még egy sor pszichológiai probléma). Manapság már kifejezetten alvási rendellenességekre szakosodott klinikák segítik kideríteni a pontos okokat, amelyek aztán szakember segítségével javíthatók.
(A cikk az IFLscience összeállítása alapján készült)
