Tudomány

Egy koponya írhatja újra az emberi evolúció történetét

24.hu
24.hu

2016. 06. 29. 16:03

A „Pokolárokban” a borneói Niah-barlang nyugati végénél, még 1958-ban, munkások találtak egy emberi koponyát. Akkoriban a legrégebbi Homo sapiens lelet egy 33.000 éves volt, és a kutatók még tévesen azt gondolták, hogy a modern ember a Homo neanderthanelsis (a neandervölgyi ember) utódja.

Az a lelet, a „Mély Koponya”, lázba hozta a tudományos világot, amikor kiderült, hogy 4.000 évvel idősebb az addig ismert legöregebb leletnél. Ez azt jelentette, hogy a modern emberek a neandervölgyiekkel párhuzamosan léteztek, legalábbis azen a szigetcsoporton. Napjainkban sokan úgy vélik, hogy ez az emberpéldány az őshonos ausztráliaiakkal rokon, de egy friss tanulmány ellentmond ennek.

A Frontiers in Ecology and Evolution folyóiratban megjelent szöveg a koponya eddigi legösszetettebb elemzését adja. A különböző populációkhoz tartozó koponyák és a Mély Koponya összehasonlításával arra a következtetésre jut, hogy utóbbi egy olyan embercsoport egy tagjáé lehetett, aki a jelenleg Borneón élő őshonos populációval rokon.

Az eredmény arra enged következtetni, hogy a borneói ember alig változott több tízezer éven keresztül. „Az elemzésünk megdönti az eddigi elképzeléseket a régió őstörténetével kapcsolatban” – mondta el nyilatkozatában Darren Curnoe (Dél-walesi Egyetem), a kutatás vezetője.

1960-ban az elismert brit antropológus, Don Brothwell következtetett arra, hogy a Mély Koponya egy kamasz fiúé lehetett, aki egy olyan embercsoporthoz tartozott, amely egyenes elődje, de legalábbis közeli rokona lehetett az ausztrál bennszülötteknek, valószínűleg a tasmániaiaknak. Az új kutatás azonban rávilágít, hogy nemcsak a népcsoporti besorolás volt téves, de nem is kamasz fiúhoz, hanem idősebb nőhöz tartozott a koponya.

A Mély Koponyát eddig a kétrétegű migrációs hipotézis fő bizonyítékának tartották. Ezen elképzelés szerint Dél-Kelet Ázsiába vándoroltak az ausztrál és új-guineai őslakosok, majd felváltották őket a mai Dél-Kínából érkező gazdálkodók.
„Brothell elméletének igen nagy hatása volt, és sokáig senki nem kérdőjelezte meg, ezért látni akartuk, hogy közel hat évtized után is megállják-e a helyüket.” – tette hozzá Curnoe.
Az eredmények nemcsak azt mutatják, hogy az ausztrál őslakosok Borneóba vándorlása inkább mese, mint tény, de azt is jelentik, hogy a borneói őslakosokat nem váltották fel a mintegy 3.000 éve érkezett gazdálkodók, akik fejlettebb mezőgazdasági technológiákat hoztak magukkal. Sokkal inkább úgy tűnik, hogy a helyiek csak átvették ezeket, és nem szélesítették érdemben a genetikai szórást.

(IFLS)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.