Bár a legtöbb budapesti járókelő a mai napig megmosolyogja azt, aki felnőtt létére rollerre pattan a városban, a nagyvárosokban bizony a speciális közlekedési igények miatt hasznosak a különböző kis alternatív rövidtávú közlekedési eszközök. Az átszállás a különböző megállókból induló buszok, villamosok között, vagy az átjutás a P+R-ben hagyott autó és a metró közt sokkal gyorsabb lehet valami kerekes dologgal. A bicikli se rossz, de még az összecsukható városi bringák is macerásak tudnak lenni nagy méretük miatt, főleg, ha liftezni is kell valahol az úton. A gördeszka a kis kerekek miatt életképtelen a repedezett aszfalton, Marty McFly hoverboardja pedig nem készült el határidőre.
Azért már ma is vannak jópofa megoldások. Az amerikai Segway volt az első izgalmas, új, elektromos személyi közlekedési eszköz. A giroszkópos egyensúlyozó rendszerrel ellátott, két, egymás melletti kerekével első pillantásra teljes képtelenségnek ható jármű magas ára és nagy tömege miatt nem igazán tudta meghódítani a világot. Leginkább bérelhető turistalátványosságként, esetleg járőrszolgálati segédeszközként találkozhatunk vele itt-ott a világban; a forgalmas közterületeken a magasabb platformról a rendőr, biztonsági őr könnyebben kiszúrja a zsebtolvajokat, jobban átlátja a tömeget, és persze nagyobb távolságot tud megtenni egy műszakban.
A drága és súlyos Segway mellett életképesebbnek tűnnek hétköznapi közlekedési eszköznek a Segway mintájára készülő kínai fejlesztések, amelyek sokkal olcsóbbak és könnyebbek is a 48 kilós (!) eredetinél. A belépő szintű Segway i2 7200 eurós európai átlagos árával szemben az egyik legkomolyabb kínai gyártó, az Airwheel hasonló teljesítményű gépe 1500-2000 euró között hazavihető.
De a Segway és klónjai még mindig túl testesek, lassabbak egy biciklinél (elektronikusan kocogótempóban korlátozott a végsebességük, mert nagy tempónál veszélyesen instabillá válnak), nagyok és nehezek, nehézkes beemelni őket egy autó csomagtartójába. A lítium-akkumulátoros elektromos rollerek ellenben gyorsak és könnyebben kezelhetők! Nem is túl drágák, például ez a nagyjából 30 km hatótávolságú, 27 km/h végsebességű, fejlett elektronikájú, guruláskor visszatöltésre is képes Voiter TW2 kijön 200-220 ezer forintból:
A legérdekesebb kis személyi transzporterek azonban a legkisebb szerkezetek. Az Airboard pillanatok alatt népszerű lett világszerte, nem kis részben köszönheti ezt Justin Biebernek, aki tinirajongói tömegét fertőzte meg, amikor egy ilyennel siklott végig az utcán paparazzók kamerái előtt.
A legmeghökkentőbb kütyü pedig az egy szem kerék (Solowheel néven terjedt el, de más kínai gyártóknál más márkanéven is meg lehet találni). Ezen ugyan a fent felsorolt gépekhez képest csak elég sok gyakorlás után lehet megmaradni, de ha megvan az egyensúly, az egy kézzel is bármikor felkapható, egy hátizsákban elférő masina kétségkívül a legkönnyebben kezelhető, amikor fel kell szállni egy buszba, beülni egy taxiba.
