Évek óta ismertek a vörös bolygó felszínén olyan, időszakosan megjelenő sötét sávok, amelyeket a tudósok szerint folyékony, sós víz hoz létre. Ezek az úgynevezett sötét lejtősávok. Több területen is megjelennek a meleg évszakban, amikor a hőmérséklet akár a fagypontot is átlépheti, majd a hideg beálltával halványulnak. Régóta gyanús, hogy vízről van szó, mert megjelenésük annyira időjárásfüggő.
Legalábbis időszakonként, amikor az egyébként igen zord éghajlat lehetővé teszi. A hangsúly itt a són van, ami miatt a víz – a koncentrációtól függően – komoly mínuszok esetén is folyékony marad.
A víz mai tudásunk szerint az életet jelenti, de a Mars esetében erről még korai lenne beszélni. Az viszont tény, hogy hasonló körülmények között a Földön egyes egysejtűek képesek létezni.
A tudósok úgy gondolják, a légkörből csapódhat ki, vagy föld alatti jégkészletből olvadhat ki a melegebb időben. Egy harmadik variáció, hogy bizonyos hidratált ásványokban kell keresni a forrást.
A nagy kérdés most az, mennyi víz lehet a felszín alatt, és persze van-e élet a halottnak hitt bolygón? Egyes tudósok úgy vélik, nagyon magas a bakteriális élet jelenlétének esélye, míg mások az új bizonyítékok fényében is óvatosságra intenek. Egy szó, mint száz, megvan a következő Mars-expedíciók célterülete…
A Mars egykor nagyon hasonlított a Földre, csaknem egy kilométer mély óceán hullámzott rajta, vastag atmoszféra vette körül. Pályája is hasonlít a mi bolygónkéhoz, még az évszakok is váltakoznak rajta, csak sokkal hidegebbek. A hosszú hideg időszakokon a hőmérséklet -120 fokig csökkenhet, de nyáron akár a plusz 20 fokot is elérheti.
