Tudomány
Yellowfin surgeonfish with Barracudas - French Polynesia . 
 
Biosphoto / Vincent Truchet

A hetvenes évek óta az óceánok élővilágának közel felét kipusztítottuk

24.hu
24.hu

2015. 09. 17. 13:15

A túlhalászat, a környezetszennyezés és a globális felmelegedés miatt alig több mint húsz éven belül teljesen elnéptelenedhetnek a korallzátonyok.
Korábban a témában:

Az óceánok termelik bolygónk oxigénkészletének felét, és ők szívják fel a fosszilis üzemanyagok elégetésekor keletkező széndioxid jelentős részét is. Nélkülük nem lenne földi élet – éppen ezért olyan megrázók a World Wide Fund for Nature idei Living Blue Planet című jelentésének megállapításai, amelyek szerint 1970 óta a tengerek élővilágának 49 százaléka kipusztult.

Mint írják, az elmúlt évtizedekben a túlhalászat, a környezetszennyezés, a tengervíz savasodása és a globális felmelegedés olyan „halálos elegyet” képezett, amely komolyan veszélyezteti az ökoszisztémát, és vele azokat a tengerparti területeket, amelyek belőle élnek. A jelentés alapjául egy átfogó kutatás szolgált, amelynek során 1234 különféle emlős-, madár-, hüllő- és halfaj 5829 populációját vizsgálták. Kétszer annyit, mint a WWF 2014-es tanulmányában, amely szerint az elmúlt negyven-egynéhány évben világszerte 52 százalékkal csökkent a vadállatállomány.

„A klímaváltozás máris hatással van az olyan élőhelyekre, mint a korallzátonyok, ami igen komoly gondokat okozhat a jövőben – mondta a Motherboardnak nyilatkozva Louise McRae, a londoni Zoological Society munkatársa, a tanulmány vezető szerkesztője. – Ha ez a folyamat tovább folytatódik, 2050-re valamennyi élő korallzátonyunk elpusztulhat.”

Mivel világszerte hárommilliárd ember fő proteinforrása a hal, és közel 850 millióan húznak hasznot a korallzátonyok nyújtotta gazdasági, társadalmi és kulturális előnyökből, nyugodtan elmondhatjuk: rengeteget vesztenénk, ha ezek a csodálatos élőhelyek végleg tönkremennének.

Miközben az óceánok „évente legalább 2,5 billió dollárral járulnak hozzá a világgazdaság teljesítményéhez”, ma alig területüknek 3,4 százaléka védett és hatékonyan felügyelt.” A tanulmány készítői szerint „a védett tengerövezetek 30 százalékos növelésével 2010 és 2050 között” 920 milliárd dollárt kereshetnénk.

A kutatók szerint ma még visszafordítható lenne az óceánok élővilágának pusztulása. „Tehetünk azért, hogy megállítsuk a populációk csökkenését – hangsúlyozta McRae. – Például azzal, ha az emberek úgy döntenek, hogy ezentúl csak fenntartható forrásból származó halat vásárolnak.” A kutató hangsúlyozta, hogy a korallzátonyok megmentéséhez önmagában nem elég, ha ezentúl csak fenntartható halászatból származó termékeket vásárolunk, ehhez „egy erős, a klímaváltozás hatásainak mérséklését célzó globális megállapodásra is szükség lenne”.

A biológusok szerint a földtörténet hatodik nagy kihalási hullámának közepén vagyunk. Ahogy az a Teh End of The Line-hoz hasonló dokumentumfilmekből is kiderült, a tömeges fajpusztuláshoz nagyban hozzájárult a nagyvállalatok kapzsisága, a fogyasztók nemtörődömsége és a kormányok önteltsége is.

(Kiemelt kép: Europress/Biosphoto/Vincent Truchet)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Szerdán lefagy az ország harmada

Kommentek

Demonstrtors gather outside the Parliament to protest against Brexit, waving EU and Union flags and a placard reading 'Brexit Is It Worth It?', London on September 12, 2018. Conservatives MPs opposed to Mrs May's Brexit Plan have met to discuss how and when they could force her to stand down as Prime Minister. (Photo by Alberto Pezzali/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.