harang (Array)
Tudomány

Magyarországért szólnak a harangok minden délben

Könyörgés volt, de elkésett, később ünnep, és eredetileg nem is délben harangoztak. Aztán kicsit minden összefolyt, de elmagyarázzuk.

Történetünket 1453-ban érdemes kezdeni, amikor az Oszmán Birodalom elfoglalta a kereszténység keleti fellegvárát, a bevehetetlennek hitt Bizáncot. A továbbiak előrejelzésére még csak különösebb politikai éleslátás sem kellett, hiszen II. Mehmed nyíltan kijelentette: a Magyar Királyság ellen vonul.

Csak Isten segíthet

Nándorfehérvár volt az ország és Nyugat-Európa kapuja, itt dől majd el minden, ez nyilvánvaló volt. Mint ahogy az is, hogy a magyarok egyedül képtelenek megállítani a török hadi gépezetet. A török készülődés megkezdésekor V. László királyunk követei meg is jelentek Rómában, közölték V. Miklós pápával, hogy az ország támogatás hiányában kénytelen lesz békét kötni a pogánnyal.

Miklós tehetetlen volt, mint ahogy utóda, III. Callixtus is: megbízottai süket fülekre találtak az európai udvarokba, senki nem mozdult a török elleni keresztes hadjárat érdekében. A pápának nem volt más lehetősége, mint Isten kezébe tenni a kereszténység sorsát, 1456. június 29-én elrendelte, hogy Európa-szerte húzzák meg a harangokat, a hívek imádkozzanak a megmenekülésért.

A bulla úgy fogalmaz, délután három és hat óra között félóránként konduljanak hármat a harangok, közben imádkozzák háromszor az Úrangyala nevű imádságfüzért – írja a Rubicon.hu. Nándorfehérvár ostroma ezt követően három nap múlva kezdődött, július 22-én pedig a Hunyadi János, Szilágyi Mihály és Kapisztrán János vezette védők hihetetlen győzelmet arattak.

Ünneppé vált a gyász

Ekkor azonban a pápai bullát még Itáliában sem hirdették ki, Európa nagy részére a győzelem hírével együtt érkezett meg. Ebből adódik a tévhit, hogy a harangszó a diadalt ünnepli. Valójában tehát szinte senki nem harangozott és imádkozott a győzelemért – legalábbis a pápa utasítására nem. Ünnepelni viszont ünnepeltek, a győzelemről értesülve Callixtus megváltoztatta rendeletét, a kiszabott imádságokat már nem könyörgésként, hanem hálaadásként mondatta el a hívekkel.

És hogy került a harangszó délre? Az 1414-18. között ülésező konstanzi zsinat rendelte el, hogy a templomokban húzzák meg a harangot minden péntek délben, Jézus szenvedésének emlékére. A két szokást az 1500-as szentév alkalmával kiadott pápai bulla kapcsolta össze: VI. Sándor a növekvő török veszély okán minden napra elrendelte a déli harangszót. A magyar történelem egyik legnagyobb diadalát hirdeti tehát minden délben az összes keresztény templom harangja, de mégsem “úgy”, ahogy sokan tudni vélik.

Ajánlott videó

Az operatív törzs pénteki tájékoztatóján az is elhangzott, hogy sem az iskolákban, sem az óvodákban nem lesz gyermekfelügyelet, amíg be kell zárniuk. Müller Cecília drasztikus emelkedésről és rémisztő adatokról beszélt.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.