Tudomány
trianon (Array)

„Mert lejár Trianon, b*szod!”

Tóth Richi
Bihari Dániel
Tóth RichiBihari Dániel

2015. 06. 04. 16:30

1920-ban ezen a napon írtuk alá a trianoni békeszerződést. Megemlékezünk és egy legenda nyomába is eredünk, aminek a végén egy meglehetősen furcsa, de azért jó hírrel is tudunk szolgálni. Eddig, ha eszünkbe jutott a Trianon szó, mindenki búsult. Eddig.

A trianoni békeszerződés aláírása – Apponyi Albert szavaival – egyet jelentett az öngyilkossággal, elutasítása esetén viszont Magyarországot megölték volna. Ma már a történészek egyetértenek abban, hogy a diktátum pillanatnyi nagyhatalmi érdekek mentén, példátlanul és indokolatlanul szigorúan bánt a magyarokkal.

Az aláírás napján, 1920. június 4-én Magyarország mély gyászba, letargiába süllyedt. Itthon úgy tudták, a szerződésre délelőtt tíz órakor kerül a pecsét. Megállt az élet, megszólaltak a templomok harangjai, a gyárak szirénáit bekapcsolták, bezártak az iskolák és az üzletek, a hivatalokban is szünetelt a munka, a közlekedés tíz percre megdermedt. Később az MTI jelentette: „… a borongós őszies levegőben tovahömpölygő szomorú hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették: ma délután 4 óra 30 perckor írták alá Trianonban a magyar meghatalmazottak a békeokmányt.”

Szentmiséket, istentiszteleteket tartottak, százezres tömegdemonstráció zajlott, a kormányt elborították a „békeokmány” ellen tiltakozó levelek. Az emberek sírtak és ölelkeztek az utcán, otthon, munkahelyen. Padányi Viktor 14 éves volt akkor, így emlékezett vissza arra a napra: „Tíz órakor növénytan óra kezdődött és Kovách Demjén tanár úr magas, szikár alakja pontosan jelent meg az ajtóban, mint mindig. Felment a katedrára, beírta az osztálykönyvet, de nem kezdte el a feleltetést, mint szokta, hanem lehajtott fővel meredt maga elé egy hosszú percig… És akkor megkondultak a harangok.”

Leborultak, sírtak

„Kovách Demjén tanár úr felállt, odament a térképtartóhoz, kivette a térképet, amelynek felső sarkában még ez a név állt: »A Magyar Szent Korona Országainak Politikai Térképe«,és felakasztotta a térképállványra s mindezt egyetlen szó nélkül, aztán megállt előtte, kissé oldalt, hogy ne takarja el elölünk, és nézte, olyan arccal, olyan leírhatatlan lágy kifejezéssel, amilyet mi még soha sem láttunk száraz és örökké szilárd arcán. Mi halálos csendben néztük a térképet és az előtte álló, szürkülő hajú cisztercita papot, amint feje egyre lejjebb esett a mellére és a kívülről behallatszó harangzúgás által még inkább kimélyített csendben inkább magának, mint nekünk, ennyit mondott: »Consummatum est«.”

Trianon elleni tüntetés Szegeden, a Városháza előtt, 1920-ban Kép: Fortepan / Fődi Gábor 

„Ötvennégyen voltunk, ötvennégy tizennégy éves magyar fiú. A golgota utolsó szavai után nem bírtuk tovább, leborultunk a padokra és elkezdtünk sírni. Odakint kongtak a harangok. Nagy-Magyarország keresztre feszítésének napja volt: 1920. június 4. péntek…”

Néhány percre a nemzetgyűlés is összeült, ahol az elnök kijelentette: „… a kényszer hatása alatt aláírjuk ugyan az entente ítéletét, de a halálos ítéletbe nem nyugszunk bele soha …” És ez a soha határozta meg a következő két és fél évtized magyar politikáját, ez a soha rántott minket a második világháborúba, és ez a kibeszéletlen, elnyomott, belülről feszítő soha szakítja most is a társadalmat, éltet szélsőségeket. Hiába az egységes történészi álláspont, a magyarok többsége a végletek mentén foglal állást Trianonnal kapcsolatban.

Mi mondtuk: Trianon örök…

A rendszerváltás utáni években Magyarország sorban „alapszerződést” kötött szomszédjaival. Ezek az együttműködés, a béke és a barátság mellett minden esetben leszögezik: a közös határ sérthetetlen, elismerik a másik fél területi integritását, területi követelésük nincs és nem is lesz egymással szemben. Vagyis mindenki megnyugodhat, Magyarország a ’90-es években ismételten, önként és örökre lemondott az elcsatolt területekről.

Lejár?

Rendszeresen kerülnek elő olyan híresztelések, hogy egy bizonyos idő elteltével lejár a trianoni szerződés és minden olyan lesz, mint 1920 előtt. 50 év? Biztos nem, mert 1970-ben Kádár nem csatolt vissza semmi ilyesmit. 70 év? 1990-ben rendszert váltottunk, nem országhatárokat. 90 év? 2010-ben a második Orbán-kormány forradalmat csinált ugyan, de azért nem ekkorát. 100 év? Erre még öt évet várnunk kell. Vagy mégsem?

Az internet egyik legizgalmasabb szegletében, a Gyakori kérdések oldalán az egyik legkommenteltebb bejegyzés a következő:

„Igaz 2020 június negyedikén 16:00 trianon lejár 100 év és vége?”

Lefordítjuk, nagyjából azt írja a kérdező, igaz-e, hogy 2020. június 4-én, az aláírás dátumában lejár Trianon. Egy másik gyakori kérdező már óvatosabb, ő csak arra kíváncsi, mi lesz, ha lejár a szerződés. Majd hozzáteszi,

„hallottam valami olyasmit, hogy lehetnek területi követeléseink, meg stb… Most nem arra gondolok, hogy hú, gyorsan vissza kell foglalni mindent, csak azt írja le valaki, hogy ELMÉLETBEN mi fog változni?”

Titkos záradék

Az egyik legpasztikusabb érvelést ezzel a lejár-visszaadják mizériával kapcsolatban egy facebookozó adta, szó szerint idézzük, de itt javítjuk a helyesírási hibákat.

1920. június 6. Elcsatolták. 2020. június 6. Visszaadják.

Miért adnák vissza? – kérdezi egy hozzászóló.

Mert lejár a Trianon, b*szod, csak jobban tudom, hisz hungarista vagyok. (A csillagot mi tettük bele – a szerk.)

trianon (Array)Kép: MTI 

Az egész nem 6-án történt, hanem 4-én, két napot tévedett, de nem ez az egyetlen buktató a fent leírtakkal kapcsolatban, ha hungarista, ha nem. Az Urban Legends is foglalkozott a magát makacsul tartó híreszteléssel. A trianoni békeszerződés nem tartalmaz időkorlátra utaló mondatot, sem titkos záradékot. Egyedül a 19. cikkely jelenti ki, hogy „a közgyűlés időnként felhívhatja a Szövetség tagjait az alkalmazhatatlanná vált szerződéseknek és olyan nemzetközi állapotoknak újabb megvizsgálására, amelyeknek fennmaradása a világbékét veszélyeztetné”, idézi a portál Ablonczy Balázs történészt, akinek könyve is jelent meg a témában.

Már rég lejárt

Visszacsatolás-hívők,  örök reménykedők, a határokat akár a két kezükkel is kintebb tolók, figyelem! A trianoni szerződés már nem hatályos, úgy is mondhatnánk, lejárt trianon, de már mikor?! Ugyanis az 1920-as szerződést nemzetközi jogi értelemben az 1947-es párizsi békeszerződés felváltotta, ami egy az egyben visszaállította a trianoni határokat annyi különbséggel, hogy még három falut juttatott Csehszlovákiának a Duna jobb partján.

A párizsi okmány aláírásával zárult le a második világháború Magyarország, Finnország, Bulgária, Olaszország és Románia számára. A magyar békeszerződést a 1947. évi XVIII. törvény hirdette ki, 1947. február 10-én. De nem jár le soha, nincs titkos záradéka, nem kapunk vissza semmit.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.