békeszerződés

Az első világháború után Törökországban fegyveres harc kezdődött az elcsatolásra ítélt területek megtartásáért.

Az Elk*rtukat is jegyző Megafilm baljós módon „a legigazibb Trianon-történetet” ígérte. A Béke a nemzetek felett ehhez képest elég visszafogott, meglepően informatív alkotás lett, amelyben a többnyire korrekt történészi elemzések keverednek a teljesen fölösleges játékfilmes betétekkel.

Interjú Katona Csaba történésszel arról, hogyan jelenik meg Trianon és az összeomlás élménye az átlagpolgárok korabeli naplóiban és emlékirataiban.

Száz évvel ezelőtt ezen a napon az összes hazai újság a trianoni traumával foglalkozott a címlapján. De mi szerepelt még 1920. június 4-én a lapok hasábjain?

Ha valaki azt állítja, hogy Tisza István, Károlyi Mihály vagy Kun Béla a felelős egy személyben Trianonért, az nem ad választ a mai kérdéseinkre – fogalmaz Ablonczy Balázs, a Lendület Trianon 100 kutatócsoport vezetője. Interjú.

A második világháború óta vár erre a két ország.

Borongós, őszies volt az idő Budapesten 1920. június 4-én. Zúgtak a harangok, búgtak a szirénák, leállt a közlekedés – Magyarország gyászolt.

Mun Dzse In dél-koreai államfő cáfolta, hogy a 28 ezer amerikai katona távozna az országából.

A két ország vezetője bejelentette: nem lesz több háború a Koreai-félszigeten.

Ilyen és ehhez hasonló tévhiteket gyűjtöttünk csokorba, hogy cáfoljuk.

Ugyan még nem az összes milíciával kötöttek békét a burmai kormány képviselői, de már ez is nagy előrelépés az 1948 óta tartó harcokban, amit a kisebbségek vívnak.

1920-ban ezen a napon írtuk alá a trianoni békeszerződést. Megemlékezünk és egy legenda nyomába is eredünk, aminek a végén egy meglehetősen furcsa, de azért jó hírrel is tudunk szolgálni.