A Guardian pénteken írta meg, hogy utolsó útjára készül a NASA veterán űrszondája, a Messenger. A szonda nem mindennapi eredményekkel dicsekedhet: tizenegy évig járta a naprendszert, és vizet talált a naphoz legközelebbi bolygón, a Merkúron. A Messenger április 30-án fejezi be évtizedes küldetését. Négy évvel azután, hogy elérte a Merkúrt, elszánt kamikazeként belerohan majd a bolygóba, amelyet több mint 4100-szor került meg.
A NASA csütörtökön egy ünnepélyes sajtótájékoztató keretében számolt be a Messenger legfontosabb felfedezéseiről. Köztük arról, hogy a szonda vizet – pontosabban jeget – talált a Merkúron; ami igencsak meglepő, tekintetbe véve, hogy a bolygó felszíni hőmérséklete a nap közelsége miatt nappal a 430 °C-t is elérheti.
Titokzatos, sötét anyag
A Messenger által összegyűjtött adatokból kiderült, hogy „a felszíni jégsapkákat nagyjából harminc centiméter vastag fekete por borítja”, amely „jóval hidegebb, mint a Merkúron található más többi anyag” – mondta Sean Solomon, kutatásvezető.
Solomon elmondta, hogy egyes kutatók szerint „ez a sötét por szerves, széntartalmú anyag lehet”, amely a naprendszer külső részéből érkezhetett a Merkúrra. Mindez azt jelentené, hogy „a szerves kémia és az élet építőelemei” a naphoz legközelebbi bolygón is megtalálhatók.
„A geológiai formák vizsgálata során nem találtuk jelét annak, hogy a Marshoz hasonlóan folyékony víz lenne a felszínen – hangsúlyozta James Green, a misszió vezető bolygókutatója. – Nem valószínű, hogy rendszeres vízfolyások lennének a Merkúron.”
Életnek nincs jele
A kutatók szerint a titokzatos sötét anyag a felszínbe csapódó űrszeméttel érkezhetett a bolygóra, hasonlóan ahhoz, ahogy a széles körben elfogadott elmélet szerint a Földre is eljutottak a szerves anyagok.
A NASA tudósai ennek ellenére nem gondolják, hogy a Merkúron valaha is megvethette volna a lábát az élet. Mint Solomon és kollégái hangsúlyozták, a napsugárzás olyannyira erős, hogy a légkörben található nátrium szó szerint felizzik, és az erős sugárzás miatt a bolygó narancsszínű, üstökösszerű csóvát húz maga után. Ráadásul a felszínt vulkánok és hatalmas üregek tarkítják, a hőmérséklet pedig éjszakánként akár -180 °C alá is süllyedhet.
