Tudomány

Felrobbant az első bomba Budapesten

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2015. 04. 03. 13:11

A főváros módszeres pusztítását az amerikai légierő kezdte 1944. április 3-án. Húszezer ember halt meg.

Korábban a témában:

Magyarország 1941. június 26-án hadat üzent a Szovjetuniónak, decemberben pedig Nagy-Britanniának és az Amerikai Egyesült Államoknak. Ettől kezdve nem volt kérdés, hogy ha a háború rosszul alakul, bizony hazánk sem ússza meg a légi támadásokat. Szinte mindenhol azt olvasni, az első csapást 1944. április 3-án mérte Budapestre a brit és az amerikai légierő. Tény, hogy ez volt a szűni nem akaró rémálom kezdete, de az első bombát a szovjetektől kaptuk 1942 szeptemberében.

A szovjet távolsági bombázók 12 bombát dobtak Kispestre, 17-et pedig a Városmajorra és a Rózsadombra: 11 ember meghalt, 61 megsebesült. Nem a károk, hanem a lélektani hatás volt megdöbbentő, de a sokk hatására legalább felgyorsult a főváros és az ország légvédelmének felkészítése. Öt nappal később újra megjelentek a szovjet gépek, de ettől kezdve a Vörös Hadsereg légiereje már csak a földön harcoló egységek támogatására jelent meg az ország felett.

Sokáig megúsztuk

A nyugati szövetségesek 1943-ban határozták el, hogy a légi támadásokat kiterjesztik Kelet-Európára is. Az osztrák célpontokat támadó amerikai gépek Tuniszból indultak, többször átrepültek a Nyugat-Dunántúl felett, de sem ők, sem a magyar légvédelem nem nyitott tüzet. Magyarország hatékony bombázására a szicíliai partraszállással, Nápoly elfoglalásával nyílt lehetőség.


Budapest a célpont (Fortepan/National Archives)

Az amerikaiak európai főparancsnoka, Eisenhower 1943 novemberében engedélyezte Magyarország bombázását, de az első parancsot csak 1944. február 2-án adták ki: „Budapest: Budapest, Hungary I/A (Industrial) Aircraft factory”, azaz a budapesti repülőgépgyárak. Szerencsére fővárosunk felett napokig ítéletidő tombolt, az akciót így elhalasztották, majd a történelem biztosított még két hónap haladékot.

A brit hírszerzés ugyanis jelentette, hogy Hitler Magyarország megszállására készül. A szövetséges hadvezetés ezért leállította a hazánk elleni bombatámadások megkezdését: várták, hogy ellenállnak-e a magyarok. Nem álltak ellen, így 1944. március 19. utána tilalmat feloldották. Hazánk a korabeli haditechnika teljes spektrumát képes volt gyártani, így komoly célpontként kerültünk fel a szövetségesek térképére.

Országosan 20 ezer halott

Miután a Nápolytól északra állomásozó amerikai Doolittle tábornok és a 15. amerikai légi hadsereg számára feloldották a Magyarország elleni bombázási tilalmat, 1944 április 3-án lehulltak az első bombák a fővárosra. Budapest kiemelt célpont volt, tekintve közlekedési csomópont jellegét, és hogy a gyárak túlnyomó többsége is itt koncentrálódott. Öt wingnek nevezett kötelék indult útnak, ami 450 bombázót és az őket kísérő vadászrepülőket jelenti. A B-24-es Liberátorok és a B-17-es „repülő erődök” a bevetésekre átlagosan 2-2,5 tonnányi robbanóanyagot hoztak magukkal. Céljuk a Dunai Repülőgépgyár és a csepeli repülőgépmotor-gyár, valamint a ferencvárosi pályaudvar volt.

Ezt követően állandósultak a légi csapások, és bár az amerikaiak – a britekkel ellentétben – igyekeztek kerülni a tisztán polgári célpontokat, Budapesten összesen 3500 ember vesztette életét. A legtöbben, 771-en a IX. kerületben haltak meg, országszerte mintegy 20 ezer áldozatot szedtek a támadások. Csaknem tízezer amerikai gép 9400 bevetésen több mint 26 ezer tonna bombát dobott le a mai Magyarország területére.


Debrecenre hullanak a bombák (Fortepan/National Archives)

A legbrutálisabb csapás

A legnagyobb pusztítást egy félig-meddig véletlen okozta. Két amerikai kötelék indult Olaszországból, az egyik „hagyományos”, a másik gyújtóbombákat vitt, hogy a bombázás után lángba borítsák a romokat. Az első kötelék azonban tévedésből Belgrádnak vette az irányt, míg a másik, a gyújtóbombákat szállító egyedül ért a már megszokott Észak-Csepel és Ferencváros fölé. Rádión kértek utasítást, a válasz pedig az volt, hogy ha már ott vannak, dobják le a terhüket.

Ugyanezt a parancsot kapta a csaknem negyven perccel később felzárkózó másik kötelék is, amely a lent tomboló tűz miatt képtelen volt behatárolni a célpontokat. Iszonyú volt a szórás – fogalmaz Pataky Iván – bombák repültek a Nagyvárad térre, de még Kispestre is. 1052 ember halt meg, több ezren megsebesültek.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Lega party leader and Interior Minister Matteo Salvini (C) waves to supporters during a protest against European Union officials at Piazza del Popolo on December 8, 2018 in Rome. - Salvini spoke to thousands of supporters in a packed square in Rome  as his surging League party celebrates six months in power. Organisers said around 80,000 people attended -- many travelling from around the country -- waving flags and banners with slogans such as "Italians first", "Italy raises its head" and "Six months of common sense government". (Photo by FILIPPO MONTEFORTE / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.