Tudomány
Norman Bates (norman bates,)

A bennünk élő gyilkos

Dávid Imre
Dávid Imre

városlakó. 2015. 03. 13. 20:00

A kriminológusok és pszichológusok régóta keresik a választ arra, hogy mitől lesz gyilkos egy emberből. A jelek szerint genetikai és nevelési okok állnak a háttérben.

Korábban a témában:

Az 1870-es években Dr. Cesare Lombroso, akit sokan még ma is a „modern kriminológia atyjaként” tartanak számon, a torinói börtönben raboskodó bűnözőket tanulmányozva furcsa és ma már kimondottan bizarrnak tűnő következtetésre jutott. Úgy gondolta, hogy a bűnözőket arcvonásaik és testfelépítésük alapján meg lehet különböztetni a tisztességes polgároktól. „A bűnözőknek sokszor feltűnően nagy a fülük – írta Lombroso. – A tolvajoknak gyakran turcsi vagy lapos az orruk. A gyilkosoknak általában sasorruk van, olyan, mint egy ragadozó madár csőre.”

Sajnos, hamar kiderült, hogy a potenciális gyilkosok azonosítása messze nem olyan egyszerű dolog, mint ahogy a jó doktor elképzelte. „Tudományos tanait” ugyan megcáfolták, de vizsgálódásai mégis arra ösztönözték a kutatókat, hogy megpróbáljanak rájönni, mi az, ami megkülönbözteti a bűnözőket – különösképp a gyilkosokat – a békés többségtől.

Gyilkos agyak

Az elmúlt évtizedekben a „bűnöző hajlamú” emberekkel foglalkozó tudósok egyre inkább az agyműködés vizsgálatára fókuszáltak. A nyolcvanas években a funkcionális mágneses rezonancia-vizsgálat (fMRI) megjelenése új lendületet adott a kutatásoknak; Adrian Raine brit orvosprofesszor volt az első, aki ezzel a modern eljárással próbálta feltérképezni egy gyilkos elméjét.

gyilkos agy 2 (erőszak, gyilkos, gyilkosság, gyilkos hajlam, gén, genetika, agy, agyműködés, agykutatás, amigdala, enzim, harcos gén, pszichológia, orvostudomány, fmri, )Amerikai rendőrök vizsgálódnak egy gyilkosság helyszínén (Fotó Flickr/Zach Frailey)

Raine és csapata éveken keresztül vizsgálta a kaliforniai börtönökben raboskodó gyilkosok agyműködését. Nem a szikrázó napsütés vagy a homokos strandok miatt költöztek az Arany államba, hanem azért, mert, ahogy tudós fogalmazott, „itt feltűnően nagy számban élnek erőszakos, gyilkos hajlamú egyének”.

Raine-ék meglepő eredményre jutottak, szinte minden általuk vizsgált gyilkos agya ugyanazokat a sajátságokat mutatta: csökkent aktivitást az emocionális impulzusokat szabályozó prefrontális cortexben és az agy érzelemközpontja, az amigdala feltűnő túlműködését. Úgy fest tehát, hogy a gyilkosok az átlagnál könnyebben dühbe gurulnak, és nehezebben tudják ellenőrzés alatt tartani az érzéseiket.

A harcos gén

De vajon miért? Egy 1993-as hollandiai kutatás erre a kérdésre is választ adott. A tudósok egy olyan családot vizsgáltak, amelynek minden egyes férfitagja elkövetett valamilyen erőszakos bűncselekményt. Mint kiderült, mindegyikükből hiányzott az a gén, amely a MAOA nevű enzim kiválasztásáért felel; ez az enzim fontos szerepet játszik az impulzuskontrollban. Egyértelmű volt a következtetés: azok, akikből hiányzik ez a gén, vagy csak egy alacsony aktivitású változata található meg a szervezetükben, hajlamosabbak az erőszakos viselkedésre. Ezt az alacsony aktivitású variánst később „harcos génként” ismerte meg a világ.

Igen ám, csakhogy a felmérések szerint a férfiak közel harminc százalékában megtalálható ez a bizonyos gén. Mi a magyarázata tehát annak, hogy nem válnak egytől-egyig kegyetlen gyilkosokká? A válasz, mint annyi más mentális betegség esetében, ezúttal is a nevelésben és a gyerekkori tapasztalatokban rejlik.

Gyerekszoba a pokolban

Jim Fallon, a Kaliforniai Egyetem pszichiátriai tanszékének professzora különösen érdeklődik ez iránt a kutatási terület iránt. Nem véletlenül – meglepően sok gyilkos volt a felmenői között, és mint kiderült, szinte valamennyi olyan gén megtalálható a genomjában, amelyek összefühhésbe hozhatók az erőszakos, pszichopatikus viselkedéssel.

„Sokan vannak, akik jóval kevésbé veszélyes géneket hordoznak, mint én, mégis gyilkosokká és pszichopatákká válnak” – mondta a pszichológus a BBC-nek nyilatkozva. Benne tehát genetikai értelemben véve minden adottság megvolt ahhoz, hogy gyilkossá váljon – mégsem az, hanem elismert, köztiszteletnek örvendő tudós lett belőle.

gyilkos agy 3 (erőszak, gyilkos, gyilkosság, gyilkos hajlam, gén, genetika, agy, agyműködés, agykutatás, amigdala, enzim, harcos gén, pszichológia, orvostudomány, fmri, )Az agykutatásnak köszönhetően egyre többet tudunk meg arról, mi tesz valakit gyilkossá (Fotó: ThinkStock)

Fallon szerint azért, mert boldog gyerekkora volt. „Annak, akiben megvannak ezek a veszedelmes gének, és élete korai szakaszában bántalmazták, nagy az esélye arra, hogy bűnözővé váljon – fejtegette. – Azok esetében viszont, akiket nem abuzáltak, szinte elhanyagolható ez a veszély. Egy gén önmagában, pontosabban ez a variáns, még nincs döntő hatással a viselkedésre.”

Az erőszak gyógyítható?

A jelek szerint tehát a genetikai programozottság és a gyerekkori bántalmazás gyilkos kombinációt alkot. Szerencsére, ma már viszonylag sokat tudunk arról, hogyan működnek azok a biológiai és társadalmi faktorok, amelyek egyes embereket hajlamossá tehetnek az erőszakos viselkedésre – így tehetünk is azért, hogy megóvjuk őket, illetve a társadalmat ennek következményeitől.

Az elmúlt években a kutatók hatékony módszereket dolgoztak ki az erőszakos viselkedés kezelésére, és számos bizonyíték van arra is, hogy a veszélyeztetett gyerekek szüleinek képzésével nagymértékben javítható az impulzuskontroll. Fallon és kollégái azt remélik, képesek lesznek idejekorán észlelni a figyelmeztető jeleket, és olyan terápiás módszereket kidolgozni, amelyekkel kezelhetőek lesznek az arra hajlamos emberekből feltörő gyilkos indulatok.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

szent-korona(1)(1)(430x286).jpg (szent korona)

Négyezer milliárdot fizetett a Szent Koronáért

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

(L to R) Members of "Generation Basic Income" Daniel Haeni, Pola Rapatt, Marilola Wili and Che Wagner pose with eight million coins of Swiss five-cent in a vault on December 3, 2013 in Basel, inside a bank safe that will both go on sale on a luxury website. The 15 tons coins were dumped by a truck last october in front of the Swiss house of Parliament in a symbolic gesture when the activists submitted over 130,000 signatures to organize a nationwide referendum guaranteeing all Swiss nationals a basic income of CHF 2,500 a month (2,700 USD). AFP PHOTO / FABRICE COFFRINI (Photo by FABRICE COFFRINI / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.