A természetben semmi sem örök, ezt mindenki tudja. A felfoghatatlan tér és idő síkján az emberi agy nehezen fogadja be, de egyszer eljön a vége a Föld nevű bolygónak éppúgy, mint a Napnak. A kettő pedig erősen összefügg majd.
A Föld menekülni próbál
Csillagunk az univerzumban igazi szürke egérnek számít. Mérete közepes és mintegy ötmilliárd évével középkorúnak számít. Jelen ismereteink szerint újabb ötmilliárd év múlva megkezdődik haláltusája: elfogy benne a hidrogén és beindul a hélium fúziója. A felszabaduló energia miatt “felfúvódik”, vörös óriássá válik. Határai nagyjából a Föld jelenlegi pályájánál lesznek. Ezután külső burkai leszakadnak, és egy Föld méretű hideg, fehér törpecsillaggá esik össze.
Mire azonban a Nap eléri legnagyobb kiterjedését, csillagszél formájában jelentős anyagot veszít majd. Ez szinte elfújja a bolygókat, vagyis Földünk spirális formában távolodni fog a megvadult csillagtól. Nagy kérdés, hogy elég gyors lesz-e a bolygó menekülése, vagy a felfúvódó csillag “elkapja” a szökevényt. Az élővilág előbbi esetben sem úszná meg, a világűrben sodródó jeges kőtömegen nem létezhetne élet.
Mégis az tűnik valószínűbbnek, hogy a versenyfutást a Nap nyeri. Több mint 7,5 milliárd év múlva éri el a vörös óriás állapotot, addigra tömegének 67 százalékát ugyan elveszíti, de maximális mérete a mai 256-szorosa lesz. Maga a felfúvódás viszonylag gyorsan megy majd végbe. A hélium hajtotta folyamat hatására ötmillió év alatt a Nap kitölti a Merkúr pályájáig terjedő teret, majd újabb 130 millió év alatt elnyeli a Merkúrt és a Vénuszt, majd a Földet.
Összeolvad a csillaggal
Ezt azonban már senki nem fogja a helyszínen dokumentálni. A növekvő sugárzás először a növényeket ítéli lassú sorvadásra, nyomukban pedig az állatok tűnnek el a föld színéről először a szárazföldeken. Az ember fejlett technikájának köszönhetően még túlélhet, legfeljebb a felszín alá vonul. Csillagunk körülbelül egymilliárd év múlva éri el legforróbb állapotát: minden víz elpárolog, a Föld egy hatalmas, nedves és forró üvegházzá alakul. Négymilliárd év múlva valószínűleg már az élet minden formája eltűnik planétánkról.
Ha a Nap nem is fogja elérni a Föld pályáját, ami a vörös óriás állapot elérésekor már a mainál messzebb kering majd a csillagtól, a két közeli égitest közti súrlódás csökkenti majd a távolságot. Ám épp a közelség miatt bolygónk árapályhatást generál a gigászi gáztömb felszínén, amitől az kidudorodik. Először egy hatalmas, kiemelkedő rész nyeli el a Földet, majd egyre beljebb és beljebb kerül. Anyaga lassan elpárolog a magas hőmérsékleten, míg megközelítőleg 7,6 milliárd év múlva az egykori “élő bolygó” teljesen feloldódik, összeolvad a Nappal.
