Rudapithecus (rudapithecus)
Tudomány

Elhunyt Gabi névadója

Gabi bácsi láb alatt lehetett 2000 nyarán az ásatás helyszínén, így egy félreeső helyen ásott, ütött, kopácsolt. Majd rámutatott egy világszenzációnak számító leletre.

Kapcsolódó cikkek

Életének 85. évében elhunyt Hernyák Gábor geológus, a rudabányai ősmajmok felfedezője, az egykori Országos Érc- és Ásványbányászati Vállalat rudabányai vasércbányájának vezető geológusa.

A Rudabányai vasércbánya meddő rétegeiben 1965-ben Hernyák Gábor, a bánya főgeológusa talált egy álkapcsot, amiről kiderült: egy addig ismeretlen, mára kipusztult ősmajomhoz tartozik. Rudinak, tudományos nevén Rudapithecus hungaricusnak nevezték el.

“Egyfolytában kotorásztam”

A hatvanas évek közepén a bánya területén tisztítottuk a felszínt, térképeket készítettem a tervezett robbantások helyéről, és “egyfolytában kotorásztam” a törmelékben, amikor megláttam az állkapocsdarabot – fogalmazott korábban lapunknak Hernyák Gábor az első leletről. A maradványt sokáig a fiókjában “spájzolta”, majd megmutatta Kretzoi Miklós geológus professzornak, aki korábban kételkedett benne, hogy Rudabányán minden “ásónyomra” csontok bukkannak elő.

A következő évben újabb állkapocs került elő, 1971-ben pedig megkezdődtek a feltáró ásatások is Rudabányán. Az évek során számtalan leletet találtak, Rudabányai Őshominoidea Lelőhely nemzetközi hírnévre tett szert. Hernyák Gábor nyugdíjazása után is gyakran látogatta a feltárás színhelyét, az ásatások állandó résztvevője, egykori kollégái szerint szimbóluma volt.

Gabi

Ahogy ő fogalmazott, azóta is mindig meglátogatta az ásatás helyszínét, ahol „elkotorászott” a kutatók között. 2000-ben is ott volt, amikor Kordos László vezetésével kanadai szakemberek, egyetemi hallgatók végezték a feltárást. Mindenkinek kijelöltek egy négyzetméternyi területet, amit átvizsgált. “Nekem nem volt kijelölt területem, láb alatt lehettem, mert a kanadai professzor rám szólt: oda ülj, ott áss! Odaültem és ástam: ütöttem, kopácsoltam” – fogalmazott lapunknak egy korábban adott interjúban a geológus.


A Rudapithecus Hungaricus élethű modellje
Fotó: MTI / Manek Attila

Amit pedig Gabi bácsi “kikopácsolt” a földből, az a Rudapithecus legépebben fennmaradt koponyája volt. A jelen lévő kutatók – tiszteletük jeléül – azonnal Gábornak nevezték el. Később előkerült a tízmillió éves állat szemfoga, amiből kiderült, hogy nőstényről van szó: így lett a neve Gáborból Gabi. Egy másik Rudabányán feltárt főemlős már “hivatalosan is” az egykori főgeológusról kapta a nevét: Anapithecus hernyaki.

A közös ős

Később megtalálták Gabi alsó állkapcsát, medencecsontját és combcsontját, így ő lett a Rudapithecus hungaricus legépebben fennmaradt képviselője. A majom tízmillió éve élt és ő a „hiányzó láncszem”: az ember és a ma élő afrikai emberszabású majmok közös őse. A faj képviselőit több európai helyszínen is megtalálták már, de a rudabányai a legrégibb és leggazdagabb lelőhely. Itt nemcsak a csontok kerültek elő, hanem teljes gazdagságában feltérképezhető az állat környezete is.

A mocsaras terület szélén élő Rudapithecus hungaricus négy lábon „járó”, a fákon mozgó emberszabású majom volt, semmi köze az emberhez. A Rudabányán talált Gabi 25-28 kilogrammos, 120 centiméteres hölgy, puha gyümölcsökkel táplálkozott. Farka nem volt, agytérfogata 300-330 köbcentiméter, ami egy kisebb méretű nőstény csimpánzénak felel meg.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.